Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.
városi tanács vezetői közül sokan írni sem tudnak."' Nincs középiskola, s az elemi iskola hatása is igen szűk körre terjed ki. Az 1821-es tanulónévsor 160 nevet regisztrál, közülük 118 a fiú. Az iskola latin osztályába főleg a birtokos nemesi családok gyermekei jártak, a városi polgároké inkább az elemi osztályokban tanultak. 17 (1. ábra). Ez a korántsem biztató kép fogadja a „mini Weimár"-ból ideérkező tipográfust. 18 Mivel már közel öt éve a vármegye alkalmazottja, valószínűleg tisztában van a körülményekkel, s nyomdája számára a megrendeléseket nem is a városiaktól, hanem a megyegyűlésekre összesereglő birtokos nemesektől várja. A vármegye Nagy Antal főszolgabírót bízza meg azzal a feladattal, hogy megfelelő épületet béreljen a fióknyomda számára. Nagy Antal az 1820. május 29-i közgyűlésen számol be küldetéséről. 19 Az előterjesztett lehetőségek közül arra esik a választás, amely hosszú távra biztosítja a műhely elhelyezését.' 20 Utasítják a főszolgabírót, hogy ,,. . . a szállás eránt az egyességet 6 esztendőre megtegye, és azt jóváhagyás végett még ezen gyülekezetbe bemutassa; egyszersmind pedig a könyvnyomtatónak is tudtára adja, hogy ezen szállásra tüstént Keszthelyről által költözzön." 21 A június 4-én kelt szerződés értelmében Ethényi Ferenc táblabíró özvegye, Foky Örzsébet 1820. június 15-től 6 évre bérbeadja zalaegerszegi házának öt helyiségét (3 szoba, egy konyha és egy kamra) évi 130 forintért a vármegyének, Perger Ferenc nyomdász számára. A bérleti díját fél évenként előre mindig a vármegye fizeti. ,,.. . Ha pedig az Árendális Esztendők el teltével ezen alkalmatosságot a tulajdonos asszonyság a N. Vármegyénél tovább hagyni nem akarná, fél esztendővel előbb ezen szándékát bejelenteni, valamint ezen alkalmatosságot az Árenda ideje alatt jó karban fent tartani köteleztessen . . ," 22 A vármegyétől kapott szekerek segítségével Perger Ferenc a nyár folyamán áttelepíti üzemét. Szeptember 20-i kérvényéből már az derül ki, működik az egerszegi fióknyomda. 2 ' 5 Esztendőnkénti rendszeres tüzifaellátást igényel, s cserébe kész ingyen adni a currensekhez szükséges papírmennyiséget, nem számítva ebbe a meghívókat és egyéb aprónyomtatványokat. 2 ' 1 A Helytartótanács figyelmét nem kerüli el az újonnan felállított nyomda. Még egy hónapja sem dolgozik, alig kerülnek ki sajtója alól az első nyomtat10 Pl. ZML Zalaegerszeg városi jgyk. 1811. aug. 11. 738. sz. (A 17 tanácstag közül 11 _ kereszttel hitelesíti a jegyzőkönyvet.) 17 ZML Zalaegerszeg város lt. 1821. 640. sz. / 1H Mivel jelen kötetünkben SASFI Csaba, KIRÁLY Ferenc és NÉMETH József tanulmánya is részletesen foglalkozik Keszthely művelődéstörténetének ezen korszakával, így itt most szükségtelennek érzem erről bővebben szólni. 1:1 ZML Acta Congregationalia (A továbbiakban Act. Congr.) 1820. május 29. 1036. sz. 20 „... özvegy Ethényiné házának alsó részén három szoba, egy konyha és egy kamra üresen áll; melyeket esztendőnként 130 forint árendáért hosszabb időre is kiadni kész." ZML Közgy. jgyk. 1820. máj. 29. 1036. szám. 21 U. o. 22 Acta Congr. 1820. június 5. 1040. szám. 2:5 ZML Közgy. jgyk. 1820. szept. 18. 2054. szám és Acta Congr. 1820. szept. 21. 2 ''U. o.
