Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.

mészete miatt nem örvend nagy tekintélynek. Természete és a törvényesség határait súroló vállalkozásai folytán gyakran összeütközésbe kerül a hatóságokkal.

4 Zala vármegye vezetése ismerte Perger Ferenc ellentmondásos egyéniségét, amikor őt választotta nyomdászául. Valószínűleg Perger szakmai hozzáértése és viszonylagos közelsége miatt döntöttek így. Ugyanakkor kényszerhelyzetben is volt a megye, hiszen a Helytartótanács csak olyan könyvnyomtató alkalmazásához járult hozzá „. .. Kinek Kegyelmes Könyvnyomtatói Privilégiuma volna, vagy pedig, egy privilegiátus könyv nyomtató ezen vármegye kebelében Filiális nyomtató sajtót. . ." hozna létre.

5 így az is feltételezhető, hogy Pergernek nemigen volt (ekkor még) vetélytársa. Ezt látszik alátámasztani az általa kért viszonylag magas (évi 1500 forintos) járandóság, amely jóval nagyobb összeg, mint amit a tipográfus saját megyéjében kapott.

6 (Az 1500 pengő forintot a megye 1200-ra alkudta le, s ez az összeg egy évtizeden keresztül nem is változott).

7 Perger és a vármegye kapcsolata, a nyomdász keszthelyi működésének időszakában (1816—1820) mindvégig korrekt. Saját költségén fióknyomdát telepít Keszthelyre, s a vármegye hivatalos adminisztrációjához kapcsolódó nyomtatványokat mindig határidőre elkészíti. Az igazi üzletet azonban a művészetpártoló Festetics György közelsége jelenti. A fióknyomda rövid keszthelyi működése időszakában többek között olyan jelentős munkákat segít világra, mint az első Helikon ünnepség teljes nyomtatott szövege,

8 mint Csondor János (máig is használatos) műve a „Gazdaságbeli számadó és számvevő, tiszti utasítások . . ."

9 vagy Pfahler Károly ,,Jus georgicum . . ."-ja, amely a maga korában a legkiválóbb szakmunkák egyike.

10 E nagy terjedelmű és példányszámú kiadványok létrehozása maximális erőfeszítést követel a nyomdásztól, s teljesen leköti a fióknyomda kapacitását. Valóságos csapást jelent tehát számára Festetics György halála. Elmaradnak a helyi megrendelések, sőt Festetics László még a nyomda otthonául szolgáló ház 1820 áprilisában lejáró bérleti szerződését sem hosszabbítja meg.

11 A források arra engednek következtetni, hogy nem a nyomdász munkájával lehetett elégedetlen — hiszen akkor nem bízta volna meg őt a temetéssel kap4

Ld. Szombathely város protocollumai : 1808. 568. sz. 1810—12. 507. sz. 1812—13. 44. sz., 168. sz. stb. 5 Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban ZML) közgyűlési jegyzőkönyve (közgy. jgyk.) 1815. nov. 8. 1940. sz. Ld. KUNTÄR i. m. 27. p. 7 ZML Főadószedői számadásai 1816—1830. évekből. 8 Helikon I. Keszthely 1818. Perger 128. p. (Helikon Könyvtár Bal. 1374.) n Csondor János: Gazdaságbéli számadó és számvevő tiszti utasítások, mellyekben mind a főtiszteknek az uradalmi gazdaságok vizsgálására és igazgatására mind a számadóknak a számadások rendes vezetésére szolgáló rendszabásokat, úgy a számadókönyvek, tanúlevelek, laistromok, tabellák hasznos esmertetését, s készíttések módját nem különben a számadások vizsgálatának rendtartását előadja. Keszthely, Perger Ferenc ny. 1819. 343 p. -f 5. p. 33 tábla. 10 Pfahler Carolus: Jus Georgicum regni Hungarie 1—2. Keszthely, 1820. Typ. Perger 684 p. Festetics Lászlónak ajánlva. 11 Országos Levéltár (továbbiakban OL) Festetics Család Levéltára P. 279. Perceptoralis Tabella 1820. (A Perger által bérelt házat átalakítás után a Georgikon tanárai kapták meg lakásnak.)