Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Molnár András: Pártküzdelmek költészete, paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából

S hason feküsznek most, vagy torba mennek, S ott esznek, isznak világos viradtig, Mig a vitéz mind pad alá hanyatlik... Örüljetek csak a rút győzelemnek; Álnok vezér, s ti együgyű vitézi... A nagy csapást a hon könnyüzve nézi! Tizenegyedik kép Melyben mint tükörben láthatni a dicsőséget, melyet a diadalmas vezér aratott. Miként Herosztrat Artemisz lakának Üszköt hajítván pompás csarnokába, Örök nevének örvendett magába, — Örült gonosz, kit ezrek átkozának! örvende szinte a véres csatának A bősz vezér is; s azt hivé a kába: Számára lesz majd hely az Alhambrába, Miként szabadság szikla-oszlopának! S fölképzelé már kondor üstökére A zöld borostyánt megmentett hónától, S az istenítő dalt a szűz musától?!.. Ö igy; de átkot mond gonosz fejére A dúlt hazának minden jobb szülötte, Rá bélyegét a bün már felsütötte. Tizenkettedik kép Mely eleven színekkel mutatja: mint zavarják borzasztó rémek a borostyánain nyugvó vezér álmait. Hátára dőlve fekszik pamlagán a Hires csatának híresebb vezére; Nehézkes álom száll borús szemére, És túlvilág lesz elhagyott magánya. Repked fölötte borzastollu kánya, Bugyogva tör ki orrán barna vére, Behintve ezzel a bajnok füzére, Mit néki dijul bősz Alecto szána. Mellette a hon bús nemtője álla, Fejét lehajtva, mellén mély sebekkel, Körötte éhes vércsék nagy sereggel; S jött a szabadság, már csak renyhe pára!... Ijedve hortyant Herosztrat pajtása, S fordul hasára, hogy — tovább ne lássa. VII. Emlék augusztus hónapnak 30. és 31-kéről Porfelleg száll Görbő felül Egy kótyagos lépked elöl Villognak zászlók csákányok Itt jönnek a Pecsovicsok. Legelöl egy meszes hintós Osztán több nemes s Forintos Léptetnek vad tekintettel Csábított ferde nézettel. Vezéreik másnap reggel Megindulnak e sereggel S a léc mellett vesznek állást Reményelvén ott erősebb szállást. 5. Itt várják a történetek Vajon mit teendők vélek Vezéreik mit mivelnek, Kik desperat járnak kelnek. Szállásra mennek Ólába Ott gyül össze a sok kába Hol jó ital s eledelek Nem lévén csak korrog belek. Elöl vesznek minden ármányt Botot fejszét, fényes csákánt Hogy végezzék igy merények Mint elfajult dühös lények.