Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Molnár András: Pártküzdelmek költészete, paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából

hogy megszégyenítse.) A gúny vers végén megint feltűnik a ..nagyságos zsiványok", és a „szegény nemesek" ellentéte. A Hertelendy párt később is kedvelt kortesfogása, úgy ferdítette el, és egyszerűsítette le a megyét megosztó ellentéteket, hogy az ellenpárt vezetője csupa mágnás, akik mindenáron uralkodni kívánnak a szegény, kiszolgáltatott kisnemességen.

15 A főispán (gróf Batthyány Imre) kárhoztatása minden alapot nélkülöz, mert a követválasztáson egyértelműen Hertelendyt támogatta, a tisztújítás során tanúsított visszahúzódásáért pedig legfeljebb közömbösséggel vádolható. A „Kapornaki járás tisztikara újítása" c. gúnyvers (Id. függelék IV. sz.) A nem sorolható a két nagy párt ellentétéből született művek közé. Igaz ugyan, hogy mind az 1837, majd az 1840-es tisztújításon Hertelendy és Kerkápoly tábora csapott össze, és mindkét összecsapás Kerkápoly híveinek fölényes győzelmét hozta (a „hertelendyánusokat" teljesen kiszorították a tisztikarból).

16 A tisztújítás előtt született vers (helyesebben ennek írója) nem csatlakozott feltétel nélkül egyik táborhoz sem, az egyes tisztviselőket személyes érdemeik vagy gyarlóságaik, nem pedig pártállásuk alapján ítélte meg. A 23 versszakból álló, döcögő rímekkel ellátott „költemény" több, egymástól jól elkülöníthető részre bomlik. Az első versszak rövid fohászkodása után a 2., 3. és 4. vsz. Deák Ferencet, a megye országgyűlési követét, és Kerkápoly István első alispánt dicsőíti. A „cenki tisztelgés" utalás arra, hogy 1840. augusztus 20-án (István napon) meglátogatták Nagycenken Széchenyi Istvánt.

17 Az 5., 6., 7. vsz. a két alispán: Kerkápoly és Csillag Lajos dicsérete. Ez a felfogás megegyezett egyébként a Kerkápoly-párt főkortesének, Csányi Lászlónak a véleményével is: „én minden igyekezetemmel a két alispán megtartását pártolom s pártolandom" — írta egyik barátjának a tisztújítás előtt.

18 Csillag Lajos ősei nem is olyan régen még a Stern nevet viselték, de tehetségesen forgatták a pénzt, és jól házasodtak, így vagyont és nemesi címet nyertek. Ö maga 1825-ben került a megyei tisztikarba. Előbb 6 évig az egerszegi járás alszolgabírája. majd 1831-től 1834-ig főszolgabíró volt ugyanitt. 1837-ben választották másodalispánná, és ebben a hivatalban maradt egészen 1849-ig. Előmenetelét és pozícióját nem kis részben sógorának, Koppány Ferencnek köszönhette. Ö 1825-től 1849-ig volt a megye ..főpénztárosa", főadószedője.

l!) Az „arany kulcsos cafrangus" (a cs. kir kamarási rang) említése ar15 Hasonló gondolatmenetre épült a konzervatív (Hertelendy) párt propagandája az 1843-as hírhedt adózás körüli küzdelmekben. Molnár András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson. In: Levéltári Szemle 1987. 2. sz. 54—56. p. r> Lelőhelye : ZML Séllyey es. lt. III. cs. ,u

Az 1837-es tisztújításról: ZML Kgy. jkv. 1837: 2177., Kgy. ir. 1838: 256; ZML Megyefőnöki iratok. Folyamodások. 1850: 75. (a Hertelendy-párti Csík Boldizsár önéletrajza) Az 1840-es tisztújítás eredménye: ZML. Kgy. jkv. 1840: 2281. 17 Deák Ferenc emlékezete II. Levelek 1822—1875. (Szerk. Váczy János), Bp., 1890. 75. p. Deák Ferenc Wesselényi Miklósnak. Zala-Egerszegen, augusztus 11-én, 1840. 18 ZML. Séllyey cs. lt. Csányi László Séllyey Eleknek (1840.) I;| ZML. Kgy. jkv. 1825; 1649.; 1828: 1021., 1131: 1621., 1837: 2177. 1840:2281., 1344: 1858., 1847:2138. Életútjáról bővebben: Degré Alajos: A Csillag család felemelkedése Zala megye nemesi vezetőségébe (kézirat) ZML Degré Alajos személyi hagyatéka.