Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Király Ferenc: Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében
A matematika és a praktikus ismeretek oktatására az utolsó évben jutott több idő. A keszthelyi elsősök megtanulták „a számvetés tudománybul a számbetüket esmérni, kimondani, egész a' sokszorozásig". A harmadik, utolsó év tananyagában már geometria, mechanika, természetismeret, kereskedés tudománya szerepel heti 9 órában, összhangban a Ratio Educationis tantervi rendelkezésével. 33 A hazai földrajzra és történelemre egy-egy óra jutott. KÖNYV- ÉS KÖNYVFORGALMAZÁS Dolgozatunk további részében a keszthelyi könyvállomány sajátosságait vizsgáljuk meg. Az egyik forrásunkat a leltárakban fellelhető könyvadatok alkotják. Az inventáriumokból többnyire hiányoznak a könyvmegnevezések. Gyakori a minden jelzőt nélkülöző „könyv", „könyvek" kifejezés használata. A megnevezések másik csoportja konkrétabb, de nem alkalmas a mű azonosítására („imádságoskönyv", „gyereknek való könyv", „mappa", „szakácskönyv", „kotta" és „bábakönyv"). Használható, a szerző nevét és a munka „pontos" címét magában foglaló leírásokat két, értelmiségi uradalmi alkalmazottól származó leltárban találunk. 3 ' 1 Az inventáriumok mellett rendelkezésünkre áll egy másik forráscsoport, amely a keszthelyi könyvkereskedelemről tájékoztat: lényegében egy könyvkötő család, a Földesiek életét, a könyvterjesztés területén végzett munkájukat ismerhetjük meg belőlük. A korszak általánosan ismert könyvárusai a könyvkötők, egykori nevükön a kompaktorok. Könyvkereskedői tevékenységük a populáris könyvtípusok eladására szorítkozott: „Az könyvkötők is, kiknek számok is százra könnyen felmegy, szoktak ugyan magyar könyveket árulni, de ezek számba sem jöhetnek (ti. a szépirodalom terjesztésében K. F.), mivel többnyire ájtatos, oskolai könyvekkel és calendáriumokkal tudnak bajlódni." 35 Vásárról-vásárra járva árulták portékájukat. Földesi Istvánról tudjuk, hogy a környező településeken: Türjén, Zalaegerszegen megfordult, pápai és sümegi kompaktorokkal együtt. 36 Az iskoláskönyvek egy részét falusi iskolamesterekből verbuválódott bizományosaik segítségével értékesítették. Tóbi János siklósi könyvkötő írja, hogy a tankönyvek „imitt amott a' mestereknél depozitoriumban is voltak letéve". 37 A református vallású Földesi István 1797-ben költözik Keszthelyre. Fiát Józsefet és mostohafiát Nagy Józsefet megtanítja mesterségére. 38 . Az 1820— 30-as években három önállóan dolgozó kompaktora van a városnak, bár adataink révén csak a két Földesi tevékenységét ismerjük. Az 1826-os házösszeírásban Nagy József könyvkötőként található és más iratokban is így hivat33 Ratio Educationis 1981: 71. p., 236—238. p. 84 Répásy Mihály uradalmi építő adjunktus 1810-ben készített leltára (Néprajzi Múzeum Ethnológia Adattára — a továbbiakban NM EA — I 1680) és Carl Geringer praktikánsé, amit 1820-ban vettek fel (NM EA I 1676). 35 Vidényi 1821: 39. p. 36 Földesi István levele az Egyetemi Nyomdához 1814. IX. 30. MOL Z 715. Egyetemi Nyomda Levéltára (a továbbiakban Z 715) 20. cs. 37 Tóbi János siklósi könyvkötő levele az Egyetemi Nyomdához. 1815. VIII. 31. MOL Z 714 21. cs. 38 Földesi István és mostohagyerekei osztályos pere. MOL P 274 R 10 Fasc. A No. 148.
