Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban
dalomfejlődésben 1848 után alapvetően csökken a rendi állás jelentősége és növekszik a másik három szerepe. A kérdés az, melyik milyen mértékben, és milyen hatásmechanizmusok révén, hogyan viszonyulnak egymáshoz e tényezők 1848 előtt? Az első három kategória Keszthely város társadalmában közel egyenlő súllyal érvényesül/ 50 a negyedik jelentőséget éppen e tanulmányban kezdjük elemezni. A gimnáziumi anyakönyvi adatokból a rendi állás és a foglalkozás meghatározóit — ha nem is teljes mértékben — megkaptuk. A vagyonra vonatkozó adatokat viszont megint csak közvetve, más forrásokból egyénenként összegyűjtve kapcsolhatjuk később a gimnáziumi diákok szüleinek, gondviselőinek fenti adataihoz. Rendi státusz szerint a következő csoportokat képeztük: 1.) nemesek, 31 2.) nem-nemesek, 32 3.) zsidók, 4.) uradami alkalmazottak. Az utolsó csoport már átmenetet képez a rendi és a foglalkozási kategórizáció között, foglalkozásilag azonban meglehetősen összetett, ugyanakkor azonban nem túl népes egységről van szó, amely rendi értelemben elsődlegesen, formálisan nem különül el — hiszen nemes és nemtelen egyaránt található közöttük — de egyéb jogviszonyok révén a főrendi státuszhoz kötődik. 33 / A Végülis a viszonylag alacsony számú csoport statisztikai együtt tartásának szándéka döntött a rendi besorolás mellett. Hasonló problémát jelentett iá jobbágyok elhelyezése. Az ő esetükben a rendi állás egyértelmű jogi függésük tekintetében, viszont közelebb állnak a mezővárosi polgárokhoz, mint az uradalmi alkalmazottakhoz. Foglalkozásként felfogott gazdasági-tevékenységi körük pedig egynemű és nem speciális, továbbá számuk nem haladja meg az 5 főt, így őket a többi agrárfoglalkozásúak között mint önállóakat, tehát nem alkalmazottakat soroltuk be. A foglalkozásnál elkülönítettük a feudális-rendi elitet 33 a szakértelmiségtől, majd tevékenységi áganként az iparosokat, kereskedőket és a mezőgazdaságban dolgozókat. 34 Az iparosokon belül a hagyományos, főként fogyasztási és ruházati cikkeket termelő nagy számú iparosokat megkülönböztettük a modernnek mondható fém és mechanikai illetve- többnyire az uradalom megrendelésére dolgozó építőiparosokat, iparos-vállalkozókat végül a regálébérlőket, akik a vállalkozó iparosok hagyományos csoportját alkotják. A mezőgazda30 BENDA 1988. XXVI. 31 A nemesek közé soroltuk a hol nemesnek, hol nemtelennek feltüntetetteket, az egyetlen agilist és az uradalmi alkalmazottak között levő nemeseket. Vagyis ez utóbbi esetben a nemesek csoportjába mindig beleértjük a nemesi származású uradalmi alkalmazottakat, és viszont. 32 A nemtelenek, nem-nemesek közé soroltuk az ignobilis megnevezésűeken kívül a civis-eket is, mert ez mezővárosi polgárként rendi értelemben nem jelent lényeges különbséget. 33 A feudális-rendi elitbe soroltuk a megyei főtisztségviselőket, az uradalmi főtisztviselőket, az ügyvédeket és a katonatiszteket. JVA VÖRÖS 1975. 9—10. 34 Legalábbis foglalkozásuk megjelölése alapján. Sok esetben ugyanis a tényleges gazdasági tevékenységi kör és az egyes dokumentumokon feltüntetett foglalkozás nem fedte egymást. BENDA—KIRÁLY 198fi
