Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban

Az eddig táblázatba foglalt arányszámok részletes összevetése nem mutat stabil összefüggést az első és az utolsó osztály számarányai között a vizsgált időszakban. Ennek kiderítéséhez a későbbiekben részletesebb számításokra lesz szükség. Azt azonban ezek nélkül is láthatjuk, hogy az utolsó tíz évet leszámítva a helybeli gyerekek nagyobb számban iratkoznak be a gimnáziumba és kisebb számban végzik el azt, mint a gimnázium tanulóinak összessége. Ennek magyarázata elég kézenfekvőnek látszik : a Keszthelyen lakóknak kisebb áldozatot jelenthetett gyerekeik gimnáziumba járatása. Ami nem egyértelmű az az, hogy a beiratkozok eleve csak egy-két osztályt szándékoztak elvégezni, avagy a kimaradás szándékaik ellenére történt. Érdekes volna megtudni azt is, hogy milyen tényezők állnak a keszthelyi diákok tanulmányi eredményességének javulása mögött az utolsó évtizedben. Az osztályok arányainak vizsgálata után a továbbiakban a diákok összetételét vesszük szemügyre. Először a szülő vagy eltartó

1 szerinti, majd a szoros értelemben vett társadalmi mutatók a vallás és nemzetiség, illetve rendi állás és foglalkozás szerinti megoszlást. A szülő-gondviselő szerinti megoszlás a következő az Egész'

28 és Keszthely viszonyában (11. tábla): 11. tábla „bizonytalan egyéb összes apa anya szülő" (mostoha, szülő, nagyszülő, gyám) Egész% 83,25 11,03 — 5,84 100% n=564 nemes% 74,5 16,6 — 8,9 100%) n=114 Keszthely 599 92 51 31 773 Keszthely% 77,5 11,9 6,6 4,0 100.0 összes nemes (bizonytalan) 75,0 11,7 6,6 6,7 100% n=136 agilis uradalmi alk. uradalmi alk. 96,1 — 1,9 2,0 100% (nemes is) n=52 zsidó 97,2 — 2,3 — 100% n=44 Ha a keszthelyi arányoknak az ötévenkénti adatait nézzük, nem olvashatunk ki semmilyen tendenciát: az apák aránya legmagasabb 1826 és 1830 között, 89,47%, legalacsonyabb 1836 és 1840 között ekkor 70,25%. Az anyák 28 A továbbiakban az Egész, azaz a keszthelyi gimnázium tanulóinak egészét egy, a négy évtized első évét és az 1849-es évet tartalmazó minta alapján elemezzük. Ai arányok időbeli változásának nyomonkövetésére ezek az adatok kevéssé alkalmasak, ezért mindig csak az egész vizsgált időszakra vonatkozó átlagként használjuk, de ilyeniként is csak durva összehasonlítást tesznek lehetővé. Ezeknél a számításoknál mindig az első félévi adatokkal számoltunk.