Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban

Az összlétszámot az osztályok szerinti megoszlás ismeretében tovább elemezhetjük a bevezetőben leírt megfontolások alapján. Eszerint különös jelentősége lehet a grammatikai osztályok és a befejező, második humanista osztály létszámarányainak. Az első osztály létszáma magában rejti az iskolába újonnan lépő kisdiákok számát, míg a humanista osztályé a gimnáziumot befejezőkét. A két létszám közötti összefüggés fontos minősítő mutatója lehet minden oktatási intézménynek, csak az a kérdés, miként határozzuk meg ezt a mutatót. Ehhez gondoljuk végig, hogy a két létszám viszonyát milyen folyamatok befolyásolják illetve milyen logikai összefüggéseket állapíthatunk meg közöttük. Az utolsó osztály létszáma adja a tényleges gimnáziumi funkció teljesítésének mértékét, mutatja azt, hogy hányan végeztek teljes, 6 osztályos gimnáziumot és formailag ez a szám adja a bölcseleti osztályok és a felsőfokú oktatás merítési bázisát. Az első osztály létszámának nagysága egyrészt mutatja azt a valószínűleg legnagyobb tanulószámot, amelyikből az utolsó osztály kiválogatódik, másrészt mutatja azok számát, akik több-kevesebb év elvégeztével minden bizonnyal hasznos és értékes ismeretekkel hagyják el az iskolát, de nem szereznek teljes végzettséget, formális értelemben vett iskolai fokozatot — legalább is a keszthelyi gimnáziumban215 A két osztály adatainak logikai összefüggéseit számos részlet pontatlanná is teszi. A két adat közül az utolsó osztály adata pontosabb: mutatja a gimnáziumi tanulmányaikat legvalószínűbben befejezők arányát — ha a második félév adatait vesszük alapul. Ezzel együtt ez a szám is csak statisztikai maximumot jelent, a tényleges számot csak az év végi vizsgaeredmények mutatnák meg. Az évismétlők száma mindkét, de különösen az első osztályban növelik az arányt, így ott nem tudjuk egészen pontosan megállapítani a kezdők számát e jelenségek részletes mérése nélkül. A fenti módon — a torzító tényezők ellenére — a következő kérdésekre kaphatunk lényegében választ: — Miként alakul a gimnáziumot teljesen elvégzettek száma. — Ezt a számot milyen hatásfokkal, vagyis mekkora sokaságból válogatja ki az iskola. —' Ez az intézményi hatásfok miképpen változik az idő és a teljes gimnáziumot végzettek függvényében.

27 Mint láthatjuk e kérdésekre megbízhatóan pontos választ csak az egyes részleteket is gondosan számbavevő számításokkal kaphatnánk. Hogy ennek ellenére a következőkben mégis megkíséreljük a rendelkezésünkre álló durvább módszert alkalmazva e kérdésekre valószínűsíthető megállapításokkal válaszolni, annak az az oka, hogy így az Egész és a keszthelyi diákok vonatkozásában lehet vizsgálni e kérdéseket. 2

6 Mintánkban előfordult olyan eset, ahol a család 1822-ben Keszthelyről Nagykanizsára való költözésével a két testvér ott folytatta tanulmányait. Míg Keszthelyen mindketten csak az első oszályt járta ki, Nagykanizsán az egyikük a negyedik grammatika osztályig jutott, a másik az utolsó humanista osztályt is elvégezve, teljes gimnáziumi végzettséget szerzett. A nagykanizsai gimnázium anyakönyvét 1830-ig átnézve csak ezt az egy esetet találtuk, de más gimnáziumokra nézve nem lehet kizárni az ehhez hasonló, megállapításainkat némileg módosító jelenségeket. Ugyanakkor ez a jelenség fordítva is jelentkezhet. A második humanista osztályt végzett 168 diák közül 127 (75,59%) járta az első osztálytól kezdve mindegyik osztályt ebben az iskolában, 24,41%-uk viszont „menet közben" kapcsolódott be az oktatásba. 27 Ehhez azt kellene pontosan látnunk, hogy az első osztályosok mekkora hányada mennyi idő alatt jut el az utolsó osztályba.