Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Cseby Géza: Dukai Takács Judit kéziratos vers-füzetei

ben összegyűjtötte s a Magyar szépnem tudósi és írói czímű bevezető értekezéssel és jegyzetekkel ellátva ki akarta adni."

28 A kézirat elsősorban abból a szempontból volt érdekes a számunkra, hogy a három általunk kutatott versre tartalmaz-e utalást, s ha igen mit. Esetleg ezekkel kapcsolatban változatokat. Sok reményt nem lehetett az eredményhez fűzni, hisz Vadász ismerte a kéziratot, sőt amint azt az anyag áttanulmányozása után megállapítható, néhány jegyzetét át is vette. Ezt általában Horváth aláírással különböztette meg a kötetben. A kézirat

29 13,5x22,5 cm nagyságú borítóba kötött. A kéziratok papírjának nagysága jobbára azonos, de kisebb részt változó. A bekötést követően a lapokat grafittal megszámozták, de megmaradt az eredeti számozás is. Az anyag gerincét mindenképpen Horváth József Elek

30 feltehetően saját kézzel írt és kiadásra szánt — „Dukai Takács Judit munkái" kézirata alkotja. Ennek fejezetei a következők, ahogy Horváth József Elek kézírása alapján összegezhetjük. Dukai Takács Judit munkái kiadta Horváth Józs. (sic!) Elek I. rész. Énekek.; Dukai Takács Judit munkái kiadta Horváth József Elek II. rész Levelek; A' Magyar Szép Nem, tudósi és írói. irta Horváth József Elek. Ez a grafitos számozás alapján a 128. lapnál fejeződik be. Ezt követően Dukai Takács Judit saját kezével írt kézirata A Névnap és Butsuvétel című „érzékeny játék" következik. (129—140. lapig.) A 141. laptól a 164. lapig terjedő kézirattal kapcsolatban fenntartásaim voltak. Nem e dolgozat feladata ennek taglalása, azonban szemmel láthatóan nem Horváth József Elek kézírásáról van szó, s nem nagyon hasonlít Dukai Takács Judit tárgyalt kéziratainak írásmódjához sem. Nehezen olvasható, szálkás betűk. Ügy tűnik, írója viszonylag nehezen vezette a tollat. Nagyon sok a helyesírási hiba, amikkel sem Horváth, sem Dukai Takács ismert kéziratai esetében ez idáig nem találkoztam (vesztetem, foro, töbet, nészhet stb.). Amíg hozzászoktunk a vizsgált kéziratoknál az érthetően elrendezett oldalakhoz, addig itt az írás összefolyik. Tulajdonképpen csak egy cím emelkedik ki a legelején az Epedés. Eddigi kiadások ilyen című verset nem ismernek. A versek zöme a későbbi Dukai Takács-művek színvonalát nem éri el, bár pár bájos momentum fellelhető. Hirtelen jött gondolat alapján vélhetnénk talán kétes eredetűeknek, ám. R. Kocsis Rózsa bölcsészdoktori értekezésében

31 rámutat, hogy e versek a 14 éves Judit zsengéi, rögtönzései, próbálkozásai. Ezt követően a Juliskám halálára 1829 és Az én lakhelyem című versek kézirata következik. (Dukai Takács Judit saját kezű írása.) A keresettek közül csupán a Három szép érzés verset találtam meg a Horváth-féle kéziratban. Különben egyet kell értenünk Vadász megállapításával, miszerint Horváth ad hoc jelleggel írta egymás után a verseket, s 28 Vadász: i. m.: p. 44. 29 MTA Könyvtár Kézirattára. K 703. 30

Horváth József Elek. (1784(?)—1835) ügyész, majd tanító. A kaposvári kir. gimnázium igazgatója. A MTA levelező tagja. Cikkei, versei, értekezései és egyéb írásai jelentek meg a Tudományos Gyűjteményben, az Erdélyi Múzeumban, stb. Kevésbé jeles költőink közé tartozik. (Lásd részletesen: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. köt. pp. 1250—1252.)