Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

zatlan, s ez a sajnálatos esemény, mint később részletesebben is utalni fogunk rá, éppen a legkritikusabb időszakban, szeptember elején be is következett. Ezen kívül a meglehetősen nagyszámú alakulatok ide-oda vonulása jelentős többletköltséggel járt és az újonnan táborba érkezett nemzetőrök azzal a csekély katonai tapasztalattal sem rendelkeztek, amelyre az általuk felváltott csapatok a körülbelül egy havi tábori szolgálat során szert tettek.

29 Ezek a problémák Csányt is, a kormányt is arra indították, hogy a nemzetőrség mobilizálásánál hatékonyabb megoldást keressenek. Ez egyébként annál is inkább szükségesnek bizonyult, mert a nemzetőri szolgálattal szembeni ellenszenv változatlan volt a parasztság körében, amit a nyári hónapokban az a jogos aggodalom is motivált, hogy az éppen soros mezőgazdasági munkákkal jóvátehetetlenül elmaradnak. Az ezzel kapcsolatos aggályoknak több megye is hangot adott,

230 nyilvánvalóan ez a tény, valamint a Tolna megyei nemzetőrségnek a délvidéki táborból történt, Urbán Aladár által részletesen tárgyalt szökése

231 indította Kossuthot arra, hogy július 19-én levéllel forduljon az Országos Nemzetőrségi Haditanácshoz és a hadügyminiszterhez, s a kincstárra háruló „alig hogy megbírható" teherre, valamint az újonnan táborba érkezők teljes gyakorlatlanságára hivatkozva javasolja, hogy a nemzetőrök közül az „ellenség elibe" csak olyanok küldessenek, „kik nem egy hónapra, hanem amennyi időre szükség van, arra önként vállalkoznának".

232 Kossuth javaslatával Baldacci ezredes is, Mészáros Lázár is egyetértett, s nyilván Batthyány is elfogadhatónak tartotta azt, így került sor a hadügyminiszter július 25-i azon rendeletének kiadására, amelyben bírálta a törvényhatóságokat a nemzetőrség kiállításánál követett gyakorlatuk miatt, s ezért az esedékes kiindítás előtt jelentést kért arról, hogy egy-egy törvényhatóság területén hány összeírt nemzetőr van, mennyi van ezekből kiképezve és felszerelve, és végül, hogy hány főt lehetne közülük mint önkéntest, vagy hosszabb szolgálatra alkalmast mobilizálni.

233 A nemzetőrség szervezésénél a korábbi hetekben alkalmazott szisztémát azonban nem lehetett egyik napról a másikra felszámolni, ezért Mészáros rendelete átmenetileg zavart okozott a mobilizáció addigi rendszerében. Csány nyilvánvalóan számolt ezzel a lehetőséggel, éppen ezért szorgalmazta az érdekelt megyéknél, hogy a nemzetőrség első csoportját felváltó alakulataikat legalább négy hétre küldjék le, s arra is utasította a címzetteket, hogy a felváltással kapcsolatos intézkedéseket a biztossággal összehangolva tegyék meg.

234 Csány ezen felhívásának, éppen úgy mint a miniszterelnök augusztus elsején megjelent rendeletének, amelyben arra kérte a hatóságokat, hogy legalább tíz hétre állítsák ki nemzetőreiket,

235 nem sok foganatja lett, ezért 229 Aradi 37. 230 Veszprém megye politikai vezetésének „húzódozásáról" a július 24-én hozott lényegében kényszerű határozatáról, mely szerint mégiscsak kiindítja nemzetőreinek második csoportját; továbbá arról, hogy a megye körömszakadtáig ragaszkodott ahhoz, hogy nemzetőreit csak 4 hétre küldi a táborba, 1. : Kopasz 263. sk. 231 Urbán 1973. 169. sk. 232 KLÖM XII. 582. sk.; vö.: Aradi 37., Urbán 1973. 174. sk. 233 Aradi 37., Urbán 1973. 175. Aradi 37. sk. 235 Uo. 38., Urbán 1973. 175.