Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

felszerelés mielőbbi Mohácsra szállításáról.

195 Július 17-én Horváth Vilmos alispán elnökletével Lázár György őrnagy, az 1. honvédzászlóalj parancsnoka, Czindery Pál, a zászlóalj főorvosa, Hirsberg Tamás, a Wasa-gyalogezred orvosa, Albanics Flórián kanizsai főbíró és Ritter András a herceg Batthyányuradalom tiszttartója Nagykanizsán értekezletet tartottak, s abban állapodtak meg, hogy a sorkatonai és a honvédalakulatokkal mintegy 30 000-re tehető fegyveres erő egészségügyi ellátására Csáktornyán, Perlakon, Kanizsán, Pécsett és Somogy megye valamely később kijelölendő helységében kell kórházakat létesíteni. Kijelölték az 500 főre tervezett nagykanizsai kórház működtetéséhez szükséges épületeket, meghatározták a kórházban alkalmazandó orvosok és ápolószemélyzet létszámát, határozatot hoztak az élelmezés módjáról, a szükséges felszerelésről, a felügyeletről és a gazdasági ügyintézés rendjéről, továbbá arról, hegy a gyógyszerellátás biztosítására egy erre vállalkozó gyógyszerésszel kell szerződést kötni. A nemi betegségek terjedésének megakadályozása érdekében kimondták a legszigorúbb rendészeti intézkedések bevezetésének szükségességét, és meghatározták az egyes alakulatok tisztikarának ezzel kapcsolatos feladatait is.

19fJ Július 18-án Horváth Vilmos felkérte Batthyány Fülöp herceget a kórház céljaira kijelölt uradalmi épületek átengedésére,

1

'

1

' majd július 20-án Czindery és Hirsberg a hadügyminisztert keresték meg azzal a július 17-i határozattól némileg eltérő javaslattal, hogy az összesen 3000 személy befogadására alkalmas kórházi hálózatot Nagykanizsán, Pécsváradon, Pécsett, Szigetváron, Marcaliban és Perlakon lenne célszerű kialakítan. Czindery ék javaslatát a hadügyminiszter elfogadhatónak tartotta, közölte azonban, hogy katonaorvosokat nem tud a táborba küldeni, ezért az említett kórházakban polgári orvosokat kell alkalmazni.

1!kS Arról, hogy Czindery és Hirsberg elképzeléseiből mi és mennyi valósult meg, nincsenek adataink, az azonban tény, hogy Csány augusztus 22-én kénytelen volt felszólítani Somogy megye állandó bizottmányát, hogy gondoskodjék a tábor szükségleteinek ellátására kórházak szervezéséről.

1911 Mérey József alispán 25-én kelt válaszában arról tájékoztatta a királyi biztost, hogy a bizottmány határozata szerint ,,mind azon helyeken, hol a kórháznak szüksége mutatkozik, három—négy vagy több rendes fő beteg ház is fölszereltetend", és azokba minden egyes zászlóalj számára két—két orvost osztanak be, s közölte azt is, hogy a kórházi felszerelés beszerzésére Csépán Antal főszolgabíró kapott az állandó bizottmánytól felhatalmazást.

1

'

00 A Dráva mellékén létrehozott kórházi szervezet egy része Jellacié támadása után is tovább működött. Szeptember 25-én a királyi biztos a nagykanizsai kórház céljára 700 pengőforintot utalványozott Zala megyének,

201 s van utalás arra is, hogy ezekben a hetekben Komárvárosban is létrejött egy katonai kórház.

2112 A drávai tábor visszavonulásával természetesen a kórházi l!,:> OL Bm. Ein. 1848:597. m OL Csámy ir. Magánlevelek I. sorozat. 97. szám. 11,7 Uo. Vegyes Iratok. m Aradi 27. 199 OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok. '

m Uo. Megyék levelei. Somogy megye 49. szám. 201 ZML Zala Vármegye Állandó Bizottmányának iratai 1848:2069. 202 Erre 1.: Varga 1953. 107.