Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
együtt, 15 ez azonban nemhogy gátolta volna aktivitását, épp ellenkezőleg, egyre „lázasabb" tevékenységre sarkallta. Magánéletének szorongásaiból barátainak közösségében, és a közérdekért végzett önzetlen munkában keresett és talált kiutat. Testi kínjainak enyhítésére gyakran kereste fel a kor ismert gyógyfürdőit, ilyenkor sok új barátra tett szert a nyílt szívű, határozott jellemű fiatalember. A Balaton zalai partján fekvő Balatonfüred savanyúvizét évente meglátogatta, itt ismerkedett össze az ellenzék legtöbb vezetőjével. Szívesen pihent Deák társaságában, aki közismert anekdótázó lévén, legendákat mesélt Csány haláltmegvető bátorságáról. 20 Amikor 1818 nyarán kilépett a hadseregből, és hazatért a családi birtokra, szükségessé vált az eddig osztatlan gazdaság szétosztása az örökösök között. László katonáskodása idején, miután 1809 márciusában idősebb bátyja, Vendel 36 éves korában váratlanul meghalt, kisebbik bátyja, István vezette a gazdaságot. 21 Az özvegy édesanya már 1813-ban, szóbeli megegyezéssel megosztotta a fiúk között vagyona egy részét, akkor a katonáskodó László jussát István bátyja vette bérbe három évre. Még a három év letelte előtt, 1815 áprilisában írásbeli bérleti szerződést kötött a két fiútestvér. Ennek értelmében László öt évre árendába adta alsócsányi, tilaji és sándori jószágait („szántóföldekkel, rétekkel, szőlő hegybéli tizeddel, egyszóval minden törvényes jövedelmekkel és haszonvételekkel") 6000 forintért. Ebből István ötezret egy öszszegben előre lefizetett, a maradék ezerből pedig László zalai adósságainak kamatát törlesztette. István kötelezte magát arra is, hogy a Lászlótól átvett, és még 1813-ban inventáriumba foglalt állatot és gabonát a bérlet letelte után hiánytalanul visszaadja, továbbá nem építtet Lászlónak új épületet, de a régit, ha saját hibájából kár éri, megjavíttatja. (Kivétel a természeti csapásokból származó károk, amelyeknek költségeit közösen viselnék, és a marhavész, amelynek kárát csak László viseli.) Az 1813-as szóbeli megállapodásban csak az állatállomány, és a gazdasági épületek elosztásáról egyeztek meg, a szántóföldek, rétek, legelők és erdők osztatlanok maradtak, így csak ezek termését, illetve hasznát lehetett számba venni a szerződés megkötésekor. A beve10 OL P 1522. Csány család levéltára. Fehér Ignác seborvos feljegyzése („Observantiones") Zalaegerszeg, 1826. április 18.; (Borbély György 0 Nagy Károly (Nekrológ) In: Magyar Paizs. (Zalaegerszeg), 1911. január 12. 2. o. Csány a rokonaival, barátaival folytatott levelezésében is gyakran emlegette hosszú, súlyos betegeskedéseit, pl.: ZML. Séllyey család levéltára Séllyey Elek levelezése, Csány László Séllyey Elekhez. Csány, 1832. február 11-én, 1834. márc. 3. 1839. november 10., OL P 1522. Csány László ismeretlennek. Berki, 1845. okt. 13. 20 Füred politikai jelentőségéről és Csány pihenéséről: ZML. Kgy. ir. 1845: 4811. („Balaton-Füredi T. cz. fürdő vendégeik névsora 1845-ik évre." nyomt.) 1846: 4567 (fürdővendégek névsora — 1846.) Az ellenzék füredi összejöveteleiről: Tábori Kornél: Titkos jelentések Balatonfüredről. In: Balaton Kalauz. (Szerk. Wlassics Tibor) Bp., 1925. 27—29. o.; Vörös Károly: Füred és vendégei 1838 egy nyári hetében. In: A Veszprém megyei Múzeumok közleményei 3. Veszprém 1965. 113— 123. o. (Csányról: 115. o.) Csány bátorságáról: Pulszky Ferenc: Életem és korom (Kiadta Oltványi Ambrus) Bp., 1958. I. köt. 205—206. o.; Borbély 12. o.; Eisen Gyula: Csány László pályája. Arad, 1917. 20—21. o. 21 Csány Vendel létezéséről az eddigi feldolgozások nem tudtak. Első említése: ZML. Catastrum Nobilium 1790, 114. o. Származását kétségtelenné teszi: ZML Zalavári konvent hiteleshelyi levéltára 102. fasc. 6562. sz. Haláláról: ZML. Mikrofilmtár. A zalacsányi római katolikus plébánia halotti anyakönyve. 1809. március 20.
