Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
kapta Csillag Lajos április 13-i jelentését. 17 Ebből a jelentésből egyebek mellett arról értesült, hogy Zalában a kisnemesség — ha más okok miatt is — legalább annyira nyugtalan, mint a volt jobbágyság, és ez sem kecsegtetett különösen jó reményekkel. ,,Fő oka ... a mutatkozó lázas állapotnak a szabadságruli fonák eszme, melyet a zavarosban hasznot kereső ingerlők méginkább elferdítenek" — írták a biztosok április 15-én a miniszteri bizottmánynak, amelyet ebben és az előző napon kelt jelentésükben egyaránt részletesen tájékoztatták a Vasban, Zalában, Veszprémben és Somogyban zajló parasztmozgalmakról, és az eredményes fellépés érdekében a katonai erő növelését, valamint az újabb zavarok elkerülése végett nagyobb mennyiségű ezüstpénz leküldését kérték. 10 A MOIB ezekre a jelentésekre április 17-én válaszolt: tájékoztatta Csányékat a katonai erő szaporítása érdekében tett intézkedéseiről, s arról, hogy átírt a pénzügyminiszteri tevékenységét éppen csak megkezdő Kossuthnak, hogy sürgősen szállíttasson 10—10 000 pengőforint értékben ezüstpénzt a szombathelyi és a nagykanizsai sóházakba. De foglalkozott a miniszteri bizottmány a zsidóellenes megmozdulásokkal is, amennyiben nyomatékosan felhívta a biztosok figyelmét, hogy a lakosság által a zsidókkal szemben tett lépések merőben törvényellenesek, és azokat haladéktalanul érvényteleníteni kell. 19 Az április 14-i és 15-i jelentésekben nagy aggodalommal említett Simonyi községbeli mozgalmat —, amely legelő- és földfoglalásokra, valamint a szabad italmérésre éppúgy kiterjedt, mint a község meghasonlott lakosai közötti véres verekedésekre — Csányéknak a rendelkezésükre álló katonai erővel néhány nap alatt sikerült leszerelniük, 20 s katonai erő igénybevételével számolták fel az ugyancsak Vas megyei Csehi és Mindszent községek legelőfoglaló mozgalmait is. A belügyminiszterhez intézett vonatkozó jelentésében Csány László újra kérte a rendelkezésükre bocsátott karhatalom szaporítását és javaslatot tett az egyes alakulatok „célszerű" elhelyezésére is. 21 Rábahídvégen a nyugtalankodó parasztság lecsillapítására elegendő volt ugyan a két biztos személyes megjelenése, 22 de Petáncon 23 és Jánosházán 2 ' 1 a rend helyreállítása érdekében megint csak szükség volt a katonaság kirendelésére, és valószínűleg hasonló módon lehetett csupán május vége felé a szentgotthárdi és az őrségi legelőfoglaló mozgalmakat is felszámolni. 25 A főleg legelő- és erdőfoglaló mozgalmak azonban Vas megyében a nyári hónapokban is folytatódtak tovább, így a Csém, Szabar, Incéd és Velem helységekben előfordult esetekről van tudomásunk. 26 17 Uo. 54. 18 OL MOIB 1848:527, 1848:531. Vö.: Ember 4L, Barta 25. L. még SzIÖM VII. 298. A Csányék rendelkezésére álló katonai erőről 1.: Simon 107. 19 OL MOIB 1848:531. Vö.: Pap I. 140. sk, Spira 1964. 186., Simon 107. 20 Ember 41. sk. A Vas megyei parasztmozgalmakról általában I.: Simon 107. skk. 21 OL Bm. Ált. ir. 1848:1/27. Vö.: Ember 40. sk. 22 Ember 41. sk. 23 Uo. 43. sk. 24 Uo. 45. 25 Széli József május 23-án kelt, Csány Lászlóhoz intézett vonatkozó levelét 1.: OL Csány ir. Magánlevelek I. sorozat 52. szám. 26 Ember 42. sk.
