Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
Csány javaslatára ítélte el a június 14-i közgyűlés azt a királyi rendeletet is, amely az 1840-ben hozott vallási törvények érvényét a törvényhozást megkerülve igyekezett kiterjeszteni a görög nem egyesült vallásúakra is. 2í;! Csány volt az első felszólaló a megye szeptember 14-i közgyűlésén is, amikor a kortesvezérek mögött felvonuló nagyszámú kisnemes félrevezetésének veszélyére figyelmeztette a „rendeket" : „Hetek óta halljuk a mozgalmakat, hetek óta halljuk, hogy a köznemesség izgatva leend a gyűléseni megjelenésre. Szónok eddig úgy tartotta, hogy a ikorteskedés választásokra constitutionalis szükség, mert csakugyan adhatják elő magokat körülmények, melyek követelik, hogy korteskedjünk. Szónok nyíltan kimondja, hogy ifjú korától fogva korteskedett, s most is fog korteskedni élte hanyatló korában, minden választásokon, telly es lelki erővel, s minden tehetségével. Ellenben korteskedést a tanácskozásokra aljas, piszkos, cudar vétkes cselekedetnek tart. A megye nemességének nagy része meg van győződve, hogy szónok barátjok, tehát tartózkodás nélkül szólal fel szemébe kimondani az igazságot. Ott ahol ész, tapasztalással párosult ész tehetség kívántatik, ott a tudatlan tömeg nincs helyén. Nem azt akarja mondani, hogy a köznemesség talán nem jogszerűleg foglalja el helyét a gyűlésen, bár szabad akaratjából többször megjelenne itt, hogy tanulná meg hogyan kell a szabadsággal élni, de nem vissza élni. Az egész hon századok óta azt tartotta, néhány megyék, melyek a főispánok vagy helyettesek ármányainak hullottak áldozatul, ezt tanúsítják, hogy a tanácskozásokban a tudatlan tömegek csak a magok szerencsétlenségekre lépnek fel, azért valamint örömmel látja a nemességet a gyűlésen, leginkább azért, hogy bizalommal lássa miként kezeltetik az igazság, de fájdalom dúlja keblét, ha szenvedélyes izgatással vezettetik az oda. Hát oda jutott-e már Zala megye, hogy ez is mint több megyék, egészen a nyers erőszak táborába aljasuljon?" 214 Csány felszólalása annál inkább is indokolt volt, mert a közgyűlés után kitudódott: maga az adminisztrátor bíztatta Forintost a korteskedésre. (Ezt később Forintos ismerte be, amikor szitkozódott, hogy Festetics Leó a gyűlésen mégis „sárban hagyta" őket.) 2 ' 5 A megye 1846. november 9-i közgyűlésének hozzászólásait is Csány kezdte, mégpedig rendkívül kemény hangnemben. Beszédében arra a királyi leiratra reflektált, amely a megye határozatát (hogy tudniillik nem táblabírák is választhatók törvényszéki bírákká) a hatáskör túllépésének, jogtalannak bélyegezte. „A mi határozatunk meggyőződésünkön épült, ez pedig világos törvényen alapult. Ha már a meggyőződés anélkül, hogy életbe léptetett, az akarat, midőn még csak gondolat, de tettbe nem ment már, ekkor is üldöztetik, valóban szomorú dolog, — s ha az ország törvényeink megőrzésében szi2W Pesti Hírlap 1846. július 2. (701. sz.) 2—3. o.; Eisen 22. o.; OL A 105. Inf. prot. 1846. július 7-i ülés; Kónyi II. köt. 130—134. o. 244 Csány beszédét teljes terjedelmében rögzítette egy „gyorsírói" jegyzőkönyv: ZML Kgy. ir. 1846:3894. Kivonatosan közli: Pesti Hírlap 1846. szept. 27. (751. sz.) 209— 210. o. október 1. (753. sz.) 220. o.; ZML Kgy. jkv. 2715—2718.; OL A 105. Inf. prot. 1846. október 5. ülés.; Nóvák 287. o.; Eisen 22. o.; Hajik István: A zalavármegyei nemesi pénztári és alapítványi választmány története. Zalaegerszeg, 1902. 6. o.; Kónyi II. köt. 134—149. o.; Ferenczi II. köt. 59—60. o. 245 Váczy 181. o. Deák Ferenc Kossuth Lajosnak, 1846. nov. 7. Kehidán.)
