Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
szenvedett vereségért visszavágásra készült Hertelendy pártja. Csány is mozgósította Kerkápoly balatonmelléki híveit : iratai között fennmaradt egy „kortesfőnöki" kimutatás a tapolcai járás nemeseiről. A tisztújításra készült számítások feltüntették a 26 község összes szavazóját (1306 fő), az 1834-ben megjelent szavazókat (1022 fő) az 1840-ben várható szavazói létszámot (előreláthatólag 932 fő), a számukra szükséges fuvaroskocsik számát (185 db) és az ezért kifizetendő összeget (1365 váltóforint összesen). Ugyanezen a táblázaton rögzítették később a tisztújításon ténylegesen jelenlévők számát is: ..volt nemes úr ezen 1840-ik restauráción a tapolcai járásból 681. 110 Az 1840 szeptember 28-án megtartott tisztújítás Csány pártjának teljes győzelmével ért véget. Hivatalában maradt a két alispán, és Rumy Károly kivételével a többi főszolgabíró. Kicserélődött viszont, és Csány híveivel telt meg az alszolgabírói hivatalok jó része. 111 Kirobbant egy olyan „családi" ellentét, mely hosszú évekre megosztotta az eddig egységesen Csányék mögött álló kapornaki járást, és tragikusan befolyásolta a megye későbbi politikáját is. Csány bátyjának, Istvánnak a veje volt az a Rumy Károly, aki 1837-ben Csány támogatásával került a kapornaki járás főszolgabírói székébe. A hivatalában tapasztalt hatalmaskodások és visszaélések miatt azonban korábbi választói (köztük Csány is) megvonták tőle bizalmukat. 1840-ben azután hiába vezetett zászlaja alatt „szép és nagyszámú nemességet", kibukott hivatalából, és helyére éppen sógorát (Csány László unokaöccsét) Csány Eleket választották. Rumy ettől kezdve esküdt ellenségévé vált a Csányaknak, és minden eszközt igénybe vett Csány László megbuktatására. 112 Az 1841. január 11-én kezdődött, és több napig ülésező zalai közgyűlésen már nem csupán tisztújítási sérelmek miatt tűzött össze a két párt; a vegyesházasság kérdése volt az az elvi ok, ami az ádáz szembenállást előidézte. 113 A klérus konzervatív rendeleteinek elítélésében Zala megye Deák által fogalmazott, 1841. január 14-én kelt körlevelét fogadták el mérvadónak az ellenzéki vármegyék, L|/ ' noha Zala egységes állásfoglalása nem egykönnyen született meg. Hertelendy konzervatív tábora, viszonozva a klérus korábbi anyagi támogatását, most először szállt szembe elvi kérdésben is nyíltan Deákkal és az őt támogató „protestáns párt"-al. 115 Csány viszont a Kerkápolyt támogató balatonfelvidéki református nemesség védelmében és képviseletében szólalt fel, amint arról egyik beszédének fogalmazványa tanúskodik. 110 (Csányra egyéb110 OL. H. 103. 21. cs. Keltezetlen. 111 ZML. Kgy. jkv. 1840:2281. 112 Molnár András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843as követválasztáson. In: Levéltári Szemle 1987. 2. sz. 53. o. 1,3 ZML. Séllyey cs. lt. Séllyey László Séllyey Eleknek, Zalaegerszeg, 1841. január 19. li4 Kányd I. köt. 554—565 o.; Ferenczi I. köt. 312—315-ig; Csizmadia Andor: Deák Ferenc egyházpolitikája. In: Tanulmányok Deák Ferencről. (Zalai Gyűjtemény 5.) Zalaegerszeg, 1976. 21—26. o.; Varga János: Megye és haladás a reformkor derekán (1840—1843.). In: Somogy megye múltjából 11. Kaposvár, 1980. 215—220. o. 115 OL. P. 61. Bogyay család levéltára 10. cs. 1841. Hertelendy Károly beszéde Zala megye közgyűlésén 1841. január 11. Kisfaludy Sándor nevezte „protestáns párt"nak a Deákot támogató liberális pártot (Degré Alajos: Kisfaludy Sándor szerepe Zala megye politikai életében. In: Irodalomtörténeti Kőrlemények. 1974. 3. sz. 342. o.) ltö OL. H. 103. 21. cs. Keltezetlen fogalmazvány (töredék).
