Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

VII. Béres Katalin—Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében

be, három annyi fáradságos munkába, és három annyi pénzköltségbe került, mintha rendes időben történt volna."

00 Hamarosan felcsillant a remény a nagy mű befejezésére. Április 11-én ülést tartott a szoborbizottság, amelyen eldöntötték, hogy a szobrot az evangélikus templom előtti téren állítják fel, a teret Csány térnek nevezik majd el, ,, . . . a fehérképtől a barakkok felé vezető utcát pedig örök elismerésül a szoborakció megindítójának nemes, önzetlen és kitartó fáradozásáért Borbély György utcának." A talapzat költségeit a bizottság a vármegyétől és a várostól kéri — a leleplezést október 10-re tűzték ki. A boldog, reménykedő Borbély „történelmi" döntésekről írt az újságban . . .

0I A nyár folyamán — miután az öntés jól haladt •— ennek szellemében folytak a tárgyalások egyrészt a nyergesújfalui kőfaragóval, másrészt Zalaegerszeg és a vármegye törvényhatóságával. A felállítási költségekkel együtt 21 000 pengőre lett volna szükség. A városi képviselőtestület július 7-i rendkívüli közgyűlésén úgy döntött, hogy az 1929. évi költségvetésbe a szobor felállítására 7 000 pengőt tervez be, de csak akkor, ha a vármegye megadja a további 14 000-t. (Ez a súlyos anyagi gondokkal, adósságokkal terhelt várostól erőn felüli áldozat volt!)

02 Ám a vármegye decemberre halasztotta a döntést, így a város költségvetési vitáján törölték a már megszavazott összeget.

0:1 Ebben az évben már nem kerülhetett sor a felállításra, sőt az októberi emlékünnepély sem volt az alkalomhoz méltó (igen kevesen voltak, a műsorban pedig nem átallották a Négy fekete ló című kabarénótát énekelni . . .).

M 1929 áprilisára elkészült a főalak — a bizottság kifizette, és a „szokásos" kérvényezés után a kereskedelmi miniszter megadta az ingyenes vasúti szállítási engedélyt. Július 27-én a szobor megérkezett Zalaegerszegre, Siposs Dezső udvarára.

05 Isten malmai azonban nagyon lassan őröllek; októberben már az Országos Történelmi Ereklyemúzeum is érdeklődött a szobor felállítása felől, azt írván: „...az évről-évre való elodázásban a nép kegyeletes érzésének ápolása tekintetéből veszély van!" A levelet közzétevő Borbély rezignáltán összegezte az „ügy" állását: a gyűjtést befejezték — 70 000 pengőt gyűjtöttek össze! — ám a felállítás költségei meg hiányoznak. A város és a vármegye tavaszra vállalta a felállítást — a vármegyei adományt azonban még jóvá kell hagynia a belügyminiszternek és a pénzügyminiszternek. Legkevesebb fél évet kell még várni.

00 Ezt azonban ő már nem érhette meg. 1930. február 8-án, 70 éves korában elhunyt a Csány László kultusz fáradhatatlan munkása. A szoborbizottság titkárává régi kollégáját és harcostársát, Pásztor Imrét választották meg. A kibontakozó gazdasági válság miatt újabb nehézségek merültek fel — de most már csakazértsem adták fel. Felterjesztést küldtek többek között a miniszterelnökhöz, a kultusz-, a népjóléti és a földművelésügyi miniszterhez, hogy já111 ZMÜ 1928. ápr. 12. 1. p. 02 Kivonat Zalaegerszeg város képv, test. közgy. jkv."bői (7451:1928. jkv. 124) ZML Csány-gyűjtemény ,i:i

ZMÜ 1928. szept. 4. 2. p. "''ZMÜ 1928. okt. 10. 3. p. lir

'ZMŰ 1929. júl. 28. 2. p. !li

ZMŰ 1929. nov. 1. 3. p.