Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
V. Varsányi Péter István: A Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyiminisztere (1849. május—augusztus)
fölé szerelésére utasítja. 105 Ekkor már július 29-ét írtak, a veszély karnyújtásnyira volt. Joggal merül fel a kérdés, hogy ezek a hajók merre tarthattak. Nem valószínű, hogy a Tiszán felfelé indították volna el azokat, hisz Schlik a császári hadsereg halszárnyával július 23-án Csongrádot, 28-án Szentest foglalták el. A tiszai közlekedés erre lezárult, s ez a térség inkább hadműveleti terület, semmint ispotály maródi katonák számára. 1849. július 17-én Kovács Lajos, a közlekedési osztályfőnök értesítette Szabó Mihályt, Hódmezővásárhely polgármesterét arról, hogy Csány László miniszter — „intézkedendő a honvédelem tárgyában" — délután városukba érkezik. 101 ' Másnap, 18-án Hódmezővásárhelyről írt a miniszter a megye alispánjának. Az utóbbi napok hadi munkálatai következtében Szentes igen fontos átkelési ponttá vált, a szállítások által túlterhelve azonban képtelen a katonai eszközök gyors továbbítására, tehát a terhek megosztását javasolja. Arra szólítja fel a megyét, hogy Szegvár és Mindszent — lévén az átkelési vonalakon kívül — ,,.. .a túlterhelt többi községeknek a szállításban segítségére legyenek". A legsürgősebb intézkedés, melyet az alispántól elvár: az átkelési vonalakon kívül eső községekből Szentesre, illetve Hódmezővásárhelyre szekereket rendeljen, hogy ,,. . .ekkép a teher a községek között arányban oszoljék", s a szálítás felgyorsulj on. 11)7 Az ilyen kérelmeknek vagy (utasításoknak) a kimerült lakosság mind nehezebben tudott eleget tenni. Mint fentebb egy válaszlevélből már láttuk, nőtt a félelem, az aggodalom, az ingerültség; fogyott a kormányba vetett hit. Nem ismerjük Csány László miniszter egy másik levelét, amelyet Csongrád megye közönségének írt, csak az arra született agálást. Július 19-én tárgyalta a közgyűlés Csánynak a nemzetőrség „. . .újabb és gyorsabb rendezésére", s egy mozgó védseregnek öt-hat nap alatti felállítására szóló felhívását. A „kedves nyugalmukból" felébresztett Csongrád megyeiek keserű határozatában a készség fegyelmezett deklarálására, az eljárás felemásságára ismerünk. A nemzetőrség „rendezését" vállalják, amennyiben a „törvény értelmében" ez kötelességük, de akkor is megmaradnak a célszerűség határain belül; a mozgó védsereg (úgynevezett mobil nemzetőrség) felállítását, „. . .minthogy önkéntesekből gyorsan eszközölhetőnek" nem reménylik, fenntartásokkal ígérhetik meg. A válaszban van egy rövid utalás a haza megmentésére (ilyen esetben „.. .sem a szűkkeblűség, sem az önzés rovására fukarkodni nem lehet"), de ez — tekintve azt, hogy a válasz a sajtóban is megjelent — inkább a széles olvasóközönségnek szólt. 108 CsmL (Szeged) 1849. Szeged városi tanács, sz.n. iratok. CsmL (Hódmezővásárhely) II. 18/1848—49. sz. CsmL (Szentes) 1848—49. sz. IV. 101. b. 4. 764. sz. Közlöny, 1849. 158. sz. (július 25.).
