Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

IV. Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849.január—május)

ge szerint támogatta, mint láthattuk barátja minden lépés.t Éppen ez a barátság azt is lehetővé tette, hogy néha kételyeit, önálló elgondolásait is elmondhassa. Április 16-án. mit sem tudva még az országgyűlés trónfosztó határozatáról. Buda és Pest visszavételének fontoságát hangoztatta minden politikai lépés megtétele előtt: ,,a fővárosokra szükségünk van — az mérlege az európai véleménynek — azonban te tudod, mit kell tenni".

90 Kossuth kérésére Csány csakugyan megszervezte az ünnepélyeket. Sikerült megfordítania az eleinte közömbös közhangulatot. „Valamint a 14. áprilisi határozat az első percben itt nem volt kedvezőleg érezhető, úgy most már általánosnak mondhatom a helyeslést" — írta április 21-én.

91 Április 27-én azonban már mást jelenthetett: ,,A múlt nap és est zajos volt, a függetlenségi határozat itt nemcsak megtiszteltetett, de annak és szerzőjének az egész nap folytán tömjéneztetett, hódoltatott." És: ,,A napokban megtörténend a hódolat másutt is."

92 De minden lelkesedése, minden együttérzése mellett is kifakadt: „Ezek az örökös lelkesedés szülte ünnepélyek engemet megölnek."

93 Csány egészségi állapota az Erdélyben töltött végső hetekben egyre romlott. Egyre több panaszos kitétel volt olvasható a leveleiben : ..Megszököm, igen tisztelt barátom — kidűlök, kidűlök a hámból — kívüled annyira túlterhelt embere nincsen a státusnak, mint én, hosszabb ideig tűrhetetlen állás és természet elleni" — írta április 16-án.

9

'' Majd május 2-án: ..Várva várom felváltatásomat — kimerülök, kidűlök a munka terhe alatt — istenemre mondom, egyedül neked van sokkal több dolgod, mint az erdélyi biztosnak, ha kötelességének meg akar felelni — de te, igen tisztelt barátom, Kossuth vagy — mi mások pedig közönséges istenteremtményei."

!r

' Nemcsak az örökös pénzhiánnyal kellett küszködnie, hanem a tehetetlen, lomha vagy korrupt hivatalnokokkal is. Pedig a hivatalnokok együttműködésére az úrbéri kérdés rendezésében nagyon nagy szükség lett volna. Csány ebben a kérdésben számos rendeletet adott ki, hiszen nemcsak a volt földesurak kártérítésének ügyét kötötték a lelkére utasításában, hanem a polgárháború okozta károkat is tőle telhetőleg orvosolnia kellett. Kossuth ezekben a napokban nagyon aggódott a földesúri túlkapások miatt. Április 19-én nevezte ki Szárazberki Nagy Józsefet kormánybiztossá a Szatmár vármegyei paraszti panaszok kivizsgálására.

96 Attól tartott, hogy a földesurak Erdélyben is megnehezítik a kérdés megoldását. „Erdélyben az arisztokrácia borzasztóan emeli fejét" — írta április 20-án.

97 Csány iparkodott megnyugtatni a kormányzó elnököt. „Azt írád, az arisztokrácia Erdélyben borzasztóan emeli fejét. Nem emeli, hanem leereszti — egyedül a seregnél veszedelmes, mert ott Bem azt nagyra növelte, és Czetz még nagyobbra 90 Csány — Kossuth, Kolozsvár, 1849. április 16. OL H 2. OHB 1849:5823. 91 Csány — Kossuth. Kolozsvár, 1849. április 21. OL H 2. OHB 1849:6053. •'-Csány — Kossuth. Kolozsvár, 1849. április 27. OL H 2. OHB 1849:6326. '"Csány — Kossuth. Kolozsvár, 1849. április 28. OL H 2. OHB 1849:6435. 94 Csány — Kossuth. Kolozsvár, 1849. április 16. OL H 2. OHB 1849:5823. ""'Csány — Kossuth. Kolozsvár, 1849. május 2. OL H 2. OHB 1849:6576. 90 Kossuth — Nagy József. Debrecen, 1849. április 19. OL H 2. OHB 1849:5194. Közli KLÖM XV. 46—48. lJ7 Kossuth — Csány. Debrecen, 1849. április 20. OL H 103. Közli KLÖM XV. 65— 68.