Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

IV. Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849.január—május)

totta a fosztogatást, és mindjárt március 12-én kiáltvány intézett a város la­kosaihoz. Felszólította őket, hogy ünnepélyesen vonják vissza az orosz segí­ségért való folyamodást. (Március 26-án, tehát már Csány szebeni tartózko­dása idején meg is jelent Simon Schreiber ideiglenes polgármester, Friedrich Schelk er aljegyző és Traugott Binder ideiglenes hitszónok aláírásával az en­gedelmességet fogadó és ,,az orosz hatalom mindennemű beavatkozása ellen forma szerint és ünnepélyesen tiltakozó" nyilatkozat/ 10 Bem elrendelte a hi­vatalnokok szabad választását, és a múltra nézve megint csak amnesztiát hir­detett, sőt március 14-én arra is felszólította a nagyszebeni hírlapkiadókat hogy újságjaikat továbbra is jelentessék meg. „Én semmi korlátokat nem szabok nekik, nyomathatnak, amit tetszik, s amiért felelősök lehetnek. Csakhogy be­csületes, értelmes embereket válaszának szerkesztőknek." 4tí Szeben bevételének híre a március 14-ről 15-re virradó éjszakán, fél há­romkor érkezett meg Kolozsvárra. Ha a hírvivő egy kicsit jobban iparkodik, az a futár — nem akárki, Petőfi Sándor honvéd százados —, aki Csány már­cius 14-i jelentését külön kocsin Debrecenbe vitte, és nem sokkal éjfél után indult útjára, megvihette volna a győzelmi híradást is. 47 Ezt Csány március 15-én küldhette csak el, mintegy ünnepi ajándékul. „Számolásom csalt — nem hittem Szeben bevételét ily közelben, az ősz bajnok bennünket megle­pett" — kezdte levelét, és mellékelte hozzá a Kolozsvárt nyomatott és az Örömhír szóval kezdődő lelkesítő falragaszt is/' 8 Kossuth ezekben a napokban nem Debrecenben tartózkodott, hanem Vet­ter altábornagy cibakházi főhadiszállásán, a magyar főhadsereg eredményte­len támadási kísérletét kísérve szemmel. Bem természetesen közvetlenül Kos­suthnak is küldött győzelmi jelentést, és ez hamarabb érkezett meg, mint Csány levele/' !) Bem jelentésének a szászokra vonatkozó kitételei valósággal kétségbe ejtették Kossuthot. Március 17-én éjfélkor hosszú levelet írt Bem­nek, Csányt kérve meg az írás lehetőleg személyes továbbítására. A Csánynak szóló kísérőlevélben röviden csak ennyit mondott: „A szászok irányában ir­tózatos energiával kell fellépni, ezt kívánja borzasztó honárulásuk és az ez 48 Bem kiáltványa Szeben lakosaihoz. Nagyszeben, 1849. március 12. Közli Kővári 1. m. 157—159. A szebeni tanács tiltakozása az orosz intervenció ellen. Nagysze­ben, 1849. március 26. Közli Kővári i. m. 163. * Bem hirdetménye. Nagyszeben, 1849. március 14. Közli Kővári i. m. 159. 47 Szép tanulmányban tisztázta a kérdést Bözödi György — Hatvány Lajost is ki­igazítva. Bözödi György: Petőfi egy napja. In: 1848. Arcok — eszmék — tettek. 277—287. 48 Csány — Országos Honvédelmi Bizottmány, Kolozsvár, 1849. március 15. OL H 2. OHB 1849:3443. 49 A hír az 1849. március 16-ról 17-re virradó éjszaka jutott el Kossuthoz a cibak­házi főhadiszállásra. Vukovics Sebő ezt írja róla emlékirataiban: „Cibakházán a szállások dolgában szűkebben voltunk, mint akárhol addig s azóta. Én Kos­suthtal egy szobában háltam, hol még Obonyai orvos is a földön feküdt. Egy éjszaka futár érkezése vert fel bennünket álmunkból, mi egyébiránt éjjelen­ként kétszer-háromszor is történt. Mint felvertek bennünket, én elaludtam is­mét, s Kossuth bebocsáttatá a futárt, s a dépeche-et átvevé. Egyszerre felkiált ágyában: — Szeben be van véve!" (Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re. Sajtó alá rendezte Katona Tamás. Bp. 1892. 20.)

Next

/
Thumbnails
Contents