Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
IV. Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849.január—május)
Csány, majd így folytatja: — „Iszonyatos hatása van reám ezen jó ifjúnak veszedelmes betegsége". Március 11-én pedig már a gyászhír indult útnak Kolozsvárról Debrecenbe: „Asztalos Pál országgyűlési kövei;, kormánybiztos, barátom és segédem, kihez jeles tulajdonainál fogva mindinkább csatlakoztam, mái napon délután 5 12 órakor megszűnt élni." ;i/ Szerencsére éppen Csány mellett tartózkodott ekkor Berde Mózes volt háromszéki kormánybiztos, és Csány mindjárt ott fogta őt maga mellett. Ezt aztán a képviselőház március 17-i ülése hivatalosan szentesítette is. :i8 Március első napjaiban ismerkedett meg Csány részletesebben azzal a ténnyel, hogy Háromszékben székely ezermesterek Gábor Áron vezetésével ágyúkat öntenek. Mivel éppen ekkor kezdett az Országos Honvédelmi Bizottmány szerte az országban a hadiipar fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozni, Csány március 5-én sietve jelentette is a tényeket Debrecenbe, és javasolta Gábor Áron főhadnagy századossá való előléptetését, hiszen „éj és napot fáradhatlan munka közt tölti a hazáért, ágyúkat önt, egyéb munkásoknak például és irányul szolgál".'' 11 A levélben a lőszer- és gyutacskészítőket és salétromfőzöket is felsorolta. Ez idő tájt ajánlotta fel több kolozsvári templom a harangjait ágyúöntésre. Csány sietett is, hogy március 8-án kiáltványban hívja fel a hazaifiakat a harangok beszolgáltatására/' 0 „Gábor Áront iderendelem, megkísértem itt is az ágyúöntést — harangokat hozatok az oláh falukból — igyekezetemet oda irányozom, hogy utódom jártabb téren haladhasson nálamnál" — jelentette. Hamarosan kiderült azonban, hogy az erdélyi ágyúöntésnek változatlanul Kézdivásárhely a legalkalmasabb helyszíne. Csány Gábor Áronról és a székelyföldi fegyver- és lőszergyártásról Németh László háromszéki kormánybiztos jelentéseiből értesült. (Az előzőeket is csaknem szószerint idézte Németh február 22-i jelentéséből.)'' 11 A háromszéki kormánybiztos tévesen közölte, hogy a Gábor Áron-féle ágyyúkat Turóczi Mózes saját találmányú fúrókkal fúrta ki. Csány is azt írta Kossuthnak március 5-én: „Turóczi Mózes az ágyúöntést kezdé meg, pedig rézből, és az általa felfedezett fúrókkal fúrta ki azt." Ez sajnos nem volt igaz: a székelyföldi ágyúkat lyukasra kellett önteni, és bár az üstkészítő Turóczi mindent elkövetett, hogy javítson az öntés technológiáján, hogy ne vízszintes helyzetben öntse az ágyúkat, hanem — ha nem is függőlegesen — legalább ferdén, a lyukasra öntés a későbbiekben sok nehézséget okozott. Erős igénybevétel esetén az ágyúcsövek egyszerűen elhasadtak. Az öntéshez szükséges anyagokat Csány iparkodott előteremteni. A csíkszentdomokosi bányából, hála Gaál :!7 Csány — Országos Honvédelmi Bizottmány. Kolozsvár, 1849, március 11. OL H 2. OHB 1849:3312. 38 Az országgyűlés képviselőháza 1849. március 17-én tartott 156. ülésének jegyzőkönyve 901. sz. Közli. Beér János — Csizmadia Andor: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp. 1954. 378—379. 39 Csány — Országos Honvédelmi Bizottmánv. Kolozsvár, 1849. március 5. OL H 2. OHB 1849:2946. 40 Közli Kővári i. m. 156—157. Hasonmása: Rózsa — Spira i. m. 311. 41 Gábor Áron Kolozsvárra rendeléséről: Csány — Kossuth. Kolozsvár, 1849. március 10. körül. OL H 2. OHB 1849:3205. Németh László kormánybiztos jelentését idézi: Bözödi György: Gábor Áron 1849-ben. In: 1848. Arcok — eszmék — tettek. Bukarest, 1974. 239.