Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
kell igazat adnunk: befolyását már az is bizonyítja, hogy a megye egyszerűen elejtette az ellene felhozott vádakat. 50 Tekintélyét azonban nem előkelő származása és vagyona, hanem műveltsége, székes körű tájékozottsága, német, olasz és latin nyelvismerete és nem utolsó sorban határozott egyénisége, szenvedélyes szónoklatai alapján szerezte. 51 Zala már az 1790-es évektől kezdve azon megyék közé tartozott, amelyek kezdeményezőleg léptek fel a magyar nj r elv ápolásának érdekében, és hivatali nyelvvé tétele mellett. 52 Az európai látókörű és műveltségű Csányt nem a maradi nemesség szűklátókörű nacionalizmusa, hanem a németesítéstől (később az orosz befolyástól) való félelem tette a magyar nyelv ügyének egyik legelszántabb zalai harcosává. E tárgyban legnevezetesebb beszédét a balatonfüredi színház alapításáról tárgyaló, 1830 augusztusában tartott zalai közgyűlésen mondta: „Meg kell védelmeznünk ősi alkotmányunkat, meg kell védelmeznünk ősi szabadságainkat. Vérrel szereztük valamennyit, nem ingyen, nem Istennek jóvoltából kaptuk. De legfőképpen meg kell védelmeznünk és lábra kell állítanunk édes anyai nyelvünket, s nem szabad elszenvednünk; hogy azt a mi országunkban bármely idegen nyelv a maga háta mögé állítsa. Mert ha őseink szózatát elfelejtjük, s ekképen magyarságunkból kivetkőzünk: akkor nekem nem kell többé se alkotmány, se szabadság, de még az élet sem kell! 53 Hasonló indokkal indítványozta Csány néhány évvel később, hogy tiltakozzon Zala megye is amiatt, hogy a katonaságon belül háttérbe szorítják a magyar nyelvet. 54 1831-ben, a kolerajárvány idején tagjává választották annak, a megye tekintélyes vezetőiből álló választmánynak, amelynek a kolera terjedését gátló rendszabályok kidolgozása volt a feladata. 55 Ennek tanácskozásán vethette fel Csány azt a híressé vált javaslatát, hogy a kolera megfékezésére hirdessenek nemesi felkelést, mondván: „Legyen csak meg az inszurrekció, majd lesz más is belőle!" 56 Csány Lászlót 1824 decemberében nevezték ki Zala vármegye táblabírájává, 57 tekintélye ettől kezdve egyre emelkedett. 1825-ben és 1830-ban ugyan még nem sikerült „betörnie" abba a szűk körbe, amely a megye követutasí50 ZML. Kgy. ir. 1832:249. A mellékletek közt Csány László válasza az ellene és bátyja ellen felhozott vadaikra. 51 OL. H. 103. 21. cs. Az iratok közt mindhárom nyelven találhatók Csány által írt fogalmazványok. 52 Poór Ferenc 1. m. 53 Eötvös 1982. I. köt. 126—127. o. Nóvák 273. o. A színház építéséről: Fára József: A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei. Zalaegerszeg, 1925./VÖ.: Eisen 9—10. o., Borbély 19—20., és Degré Alajos: Kisfaludy Sándor szerepe Zala megye politikai életében. In: Irodalomtörténeti Közlemények. 1974. 3. sz. 345—346. o. 5/ 'ZML. Kgy. jikv. 1834:80. 55 ZML. Kgy. jkv. 1831:2191. A zalai védekezésről általában: Czigány László: Az 1831. évi kolerajárvány Zalában. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1984—1985. Zalai Gyűjtemény 21.) Zalaegerszeg, 1985. 79—90. o. A „koleralázadás" zalai hatásáról: Sándor 542. o. 56 Pulszky I. köt. 68. o. Eisen 10. o. (Pulszky a forradalmi eszmék jelentkezéseként értékelte emlékiratában Csánv fenvegető hangú kijelentését!) 137 ZML. Kgy. jkv. 1824:2485/40.
