Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
XI. 8. Kaiser Albert 925 1845. IV. 18. Haczky Ferenc 131 1847. VII. 29. Botka Jánosné 380 1848. I. 19. Bogyay György 711 (dátum nélkül) Jasák báró 440 »> kisebb kötelezvények, kamatok 2147 •>•> Baranyai Menyhért (tőke, kamat, perköltség) 358 Csány kifizetetlen adósságai így csak kölcsöntőkében több mint 36 300 forintot tettek ki, és mivel legtöbbször ezek kamatait sem fizette, az adósság átvállalásakor már mintegy 7700 forintnyi kamat is terhelte, összes adóssága így haladta meg a 44 000 forintot. Eladósodásához hozzájárult az is, hogy közcélokra (alapítványokra, segélyekre) is igyekezett áldozni, és részt vállalt az ellenzéki megmozdulások (választások) anyagi támogatásában is. Amíg hasonló anyagi gondokkal küzdő kortársainak zöme kapva kapott a hivatalok után, Csány soha életében nem vállalt és nem fogadott el semmilyen választástól vagy kinevezéstől függő, és lekötelezettséggel járó hivatalt. Nem élt táblabírói jogával sem: negyedszázad alatt mindössze néhány alkalommal jelent meg, és alig néhány forintot keresett a másoknak jól jövedelmező törvényszéki üléseken. 41 III. A politikai pályakezdet „Egy századnegyed előtt, midőn a harc teréről kies Zalánk polgári statusa között megjelenél, Zalában az akkori néhány zsarnokok igaztalan uralkodását megtöréd" — emlékezett később Csány első nevezetes politikai szereplésére egyik „tanítványa", Csúzy Pál. 42 Az „akkori néhány zsarnok" kifejezés alatt a kortársak Sümeghy József alispánt, és támogatóját, gróf Amadé Antal főispáni helyettest értették. A II. József uralkodása alatt felemelkedett udvarhű Sümeghy akkor került ismét vezető hatalmi pozícióba, amikor a jakobinus összeesküvés felgöngyölítése kapcsán elmozdították hivatalából, és megbüntették Zala ellenzéki vezetőit. (Többek szerint egyenesen Sümeghy jelentette fel őket.) A megye élén ettől kezdve udvarhű hivatalnokok álltak, uralmukat a főispáni helytartó támogatása legalizálta. Zala ezekben az években (csaknem 20 esztendőn keresztül) Bécs egyik legkészségesebb kiszolgálója volt. Az 1810-es években azonban ismét összefogtak az eddig mellőzött régebbi, teZML. A megyei törvényszék ülésein részt vett táblabírák, ügyvédek és esküdtek fizetési lajstromai 1824—1848. Csány 24 esztendő alatt összesen 8 alkalommal, 21 napot volt jelen, és 42 forintot „keresett". Pesti Hírlap 1844. december 12. (412. sz.) 845. o. Szabó János tudósítása „Zalából, dec. 2. 1844."