Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

hogy a gazdaságban bekövetkezett „szerencsétlenségek", károk egyik előidézője éppen a hosszú évekig tartó súlyos betegeskedése volt.

31 A megyegyűlés előtt egyébként gyakran szerepeltek Csány adóssági ügyei, miután hitelezői hiába indítottak ellene pert, hogy az adósságot behajtsák.

32 Sem Csány, sem képviselője nem jelent meg a törvényszék előtt, húzta-halasztotta a dolgot, és nem fizetett. Ez a pereskedés persze a kor középbirtokosainak természetes életformája volt. Hiteleiből egy idő után már csak előző adósságainak törlesztésére futotta, gazdasága fejlesztésére nem, így egyre jobban eladósodott.

33 Arra azonban ügyelt, nehogy nálánál nagyobb úrnak legyen az adósa — jellemző példa erre Rochner Akáciusz zalaegerszegi kőművesmester esete. A mesternek munkabér fejében még 1826. szeptemberében 130 forint értékű gabonát (26 mérő búzát és 15 mérő rozsot) ígért, de sem a gabonát, sem az árát nem adta meg. A kőműves két év múlva, 1828. szeptemberében kezdte meg a pert ellene, de még húsz év múlva sem sikerült az adósságot behajtani. A per végül is a szabadságharc idején szakadt meg „a pertárnak csúfjára", minden eredmény nélkül.

34 Folyton kiújuló betegsége, kilátástalanná váló gazdálkodása, súlyos adósságai, végül pedig a Zalában történt tragikus politikai események indították Csányt 1843 őszén arra, hogy eladja birtokait. 1843. október 4-én hitelesítette a zalavári konvent azt az örökeladási szerződést, amelynek értelmében 48 700 ezüstforint ellenében unokaöccsére (István bátyja fiára, Elekre) és annak feleségére ruházta át alsócsányi, tilaji, sándori és szőlősi birtokait, vele az öszszes földesúri jogokat és haszonvételeket, a rajtuk fekvő épületeket, a teljes állatállományt, az azé vi teljes termést, egyszóval az összes zalai birtokát és minden vagyonát az utolsó szögig. így Csány Elek az 1839-ben átvett apai örökség mellé a nagyapai örökség másik felét (házassága után nem sokkal) mintegy „.nászajándékként" kapta meg nagybátyjától.

35 A birtokok átadása valójában egy nagyszabású hitelügyletet „szentesített": Csány mintegy 44 000 forintnyi adósságát Elek feleségének, Inkey Szidóniának a családja vállalta át, Csány ennek fejében „ajándékozta" oda birtokait, csak évi 1200 forintnyi életjáradék fizetésére tartott igényt, amit azután rendesen fizettek is az Inkeyek. Igaz, ők ezt viszonylag könnyen meg is tehették; csak három zalai uradalmuk több mint 24 000 holdat tett ki, (2,5 millió forint értékkel) jövedelmük pedig meghaladta az évi 130 000 forintot. Ők voltak kimagaslóan a 31 ZML. Kgy. jkv. 1849.: 747. (1843. február 13.) 32 Csány adóssági ügyei a közgyűlés előtt: ZML. kgy. jkv. 1818:584., 1819:215, 1820:1336., 1821:2599., 1823:162., 1826:1075., 1639., 1829:2844., 1837:374., 861., 2650., 2991., 1838:14., 903., 1843:7474., 1915., 2906., 1844:2368., 3605., 1845:4822., 1846:274., 1776., 1082., 1847:2340, 4477. 33

Évekig húzódó perei: ZML. Farkas András alszolgabíró előtti perek 1. köt. 4. sz.; Farkas Imre alszolgabíró előtti perek 1. köt. 24. sz., Szigethy Dániel főszolgabíró előtti perek 1. köt. 24. sz., Szigethy Dániel főszolgabíró előtti perek 1. köt. 14. sz., Horváth Vilmos alszolgabíró előtti perek 1. köt. 9. sz., Malatinszky Ferenc főszolgabíró előtti perek. No. 79. 34 ZML. Simon Mihály alszolgabíró előtti perek No. 64. 35 ZML. Zalavári Konvent hiteleshelyi levéltára. Fasc. 204. No. 16. 119. 36 Az Inkey család vagyonának és jövedelmének összeírása. ZML. Kgy. ir. 1844:3252. A hitelügylet: Uo. és Kgy. ir. 1843:2906. 1844:796/22. mell. vö. ZML. Letenyei cs. kir. vegyes szolgabíróság iratai 116. doboz 6/1855.