Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
Balatonkenese között kerül felállításra. A nádor egyes alakulatokat már viszszaparancsolt Székesfehérvárra, ő pedig intézkedett, hogy a verbászi táborból felküldendő csapatot a hadügyminiszter Dunaföldvárra irányítsa. Tájékoztatta arról is, hogy Jellacic tartalékhadteste Roth tábornok parancsnoksága alatt Barcsnál készül átkelni a Dráván. Majd arról írt, hogy a biztosnak a Teleki ellen emelt vádjait kötelessége volt képviselőház elé terjeszteni; ennek köszönhető, hogy a főherceg nádor személyesen indult a táborba". Természetesen — tette ehhez hozzá — annak idején a Teleki igazolására szolgáló adatokat is a ház elé fogja vinni. Végül azzal fejezte be levelét, hogy miután Jellacic serege megoszlott, és mivel Zala megye alispánja szerint a sereg fele katonailag képzetlen egyedekből áll, a hátramaradt egységeket esetleg célszerű lenne megtámadni. Ez azonban csak privát véleménye, az érvényes parancsot a nádor fogja kiadni. 370 A szeptember 11. és szeptember 29. közötti időszakról Urbán Aladár azt írja, hogy Batthyány mint kinevezett miniszterelnök „minden a Drávától viszszavonuló sereget érintő kérdésben személyesen rendelkezett". 3 ' 1 Ezt a fentebb elmondottak is igazolják, de ez egyáltalán nem csökkentette Csány feladatait és felelősségét. Ezért érthető, hogy Asztalosok biztosi minőségben való kiküldését a táborba némileg sértődötten vette tudomásul. Egy szeptember 19-én kelt, Kossuthhoz intézett levelében erről így ír: „Lélekben, testben lezúzva, törve, iszonyatos lelki kínok után, testi fáradalmaim után, anélkül, hogy megkérdeztetek segédek rendeltetnek mellém"; s különösen is kifogásolta Perczel Mór megbízatását, mert attól félt, hogy Perczel fellépése a sorezredi tisztek körében visszatetszést szül, és a magyar kormányzattól való teljes elfordulásukat eredményezheti. Ezért is figyelmeztette Kossuthot a kormányválság mielőbbi megoldásának szükségességére, és kérte, hogy kísérelje meg Batthyányt maradásra és a kormány megalakításra rábeszélni, hiszen „ministeri kormány nélkül a hon veszve van". Asztalos és Bónis küldetését el tudja fogadni, mivel segítségre az adott körülmények között tényleg szükség van, s annak a meggyőződésének ad hangot, hogy „e két egyénnel, kik közül egyik rég bírja szeretetemet, az ördögök táborát is elláttuk volna". Majd nagyon határozottan kéri, hogy Perczeit valamilyen módon tartsák távol a dunántúli seregtől, és újra hangsúlyozza a „ministeri sanctionált" kormány létrehozásának elengedhetetlenségét, és azt, hogy Kossuthnak az új kormányban is feltétlenül helyet kell foglalnia. 372 Azt, hogy Kossuth válaszolt-e erre a levélre, s ha igen, mit, nem tudjuk, de az, amitől Csány a legjobban félt, Perczel tevékenységének esetleges negatív hatásától, a képviselőház szeptember 17-i határozata következtében lekerült a napirendről; a ház ugyanis arra való hivatkozással, hogy szlovákul jól beszélő személyre is szükség van a táborban, a szeptember 15~én kinevezett biztosoknak adott felhatalmazással Luzsénszky Pál kassai képviselőt is kiküldte :i70 L. a 367. számú jegyzetet. L. még: Urbán 1986 á. 674. 371 Urbán 1973. 358. Vö.: Urbán 1986 a. 681. 3,2 OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok. Vö. : Barta 87. sk. Perczelnek már csak amiatt is rossz híre volt a karezredi tisztek körében, mert az országgyűlés baloldalához tartozott, s ehhez még hozzájárult, hogy augusztus 21-én a képviselőházban felszólalva, azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a „hadügy vezérletében árulás követtetett el' 7 . Ehhez 1.: Beér—Csizmadia 194.
