Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Szántó Imre: A keszthely-környéki hegyközségek kialakulása

naságot szállásolni, mert a fegyelmet nem tudták volna köztük fenntartani.

30 A hegyközségek életét a 18. században megyehatóságilag hozott hegyarticulusok szabályozták, melyek végrehajtását szőlőhegyenként külön hegybíróságokra bízták.''

0 A keszthelyiek egy része tehát a közterhek alól és a katonai beszállásolás terhei alól igyekezett kibújni, amikor a városból a szőlőhegyekbe ment lakni. Éppen ezért az elöljáróság arra kérte a vármegyét, hogy a katonatartás kötelezettségét a hegyi lakókra is terjessze ki. A megye annyit megtett, hogy a fuvarozásra azokat is kényszerítette, és bizonyos mennyiségű katonaadót is kivetett rájuk/'

1 Az elöljáróságnak pedig meghagyta: „...minden igyekezettel azon legyenek, hogy jó módokkal arra bírhassák a hegybéli lakosokat, hogy kenteiének legyenek a városba lakásukat bevenni. . .'*

42 De hiába próbálták a Keszthely környéki szőlőhegyek állandó lakóit bírói ítélettel is a városba visszakényszeríteni, tekintve, hogy az ilyen lakosok a „közbátorságot és jó rendtartást" is veszélyeztették/'

3 Az úrbéres zsellérség egy része feladta városi úrbéri státusát is. „Keszthelyen volt házaikat, némelyek pedig úrbéri belső telekjeiket s ezekhez járó külső tartományaikat eladogatták, s ezután költöztek ki szőlőikhez".

44 Az adómentes urasági szőlőbirtokok után részben kileneedet-tizedet, részben a megszabott mennyiségű hegy vámot kellett fizetniök/'"' A környező hegyközségeket, Cserszeg-Tomajt. Gyenes-Diást, Vonyarcvashegyet is nagyrészt a keszthelyi úrbéres zsellérség népesítette be a 18. század folyamán, akik azután a 19. század első évtizedeiben a majorsági zsellérek sorába süllyedtek/

6 A keszthelyi uradalom hegyközségeinek különleges településformája alakult ki: belsőség és ezért utca sem volt, hanem a ház, a háztájékkal, s körülötte a réttel, szántó- és szőlőföldekkel egyetlen zárt tagban feküdt. így ebben a tanyaszerű településformában az egyes lakóházak távolabb kerültek egymástól, utcákról alig beszélhetünk, legfeljebb egy-két út mentén sűrűbben következnek a házak.

7

'

7 Az állandó szőlőhegyi lakosok a hegyközségi kápolnák körül temetőt nyitottak. így az 1826-ban felszentelt gyenesi Szent Ilona kápolna mellett 1829-ben kezdtek temetkezni/

18 Az a hosszadalmas per, amelyet Keszthely mezőváros a Festeticsek ellen folytatott, gróf Festetics László földesurasága idején, 1838. november 4-én 30 Koppány—Péczely—Sági: i. m. 1962. 45—46. w Pákay Zsolt—Sági Károly: A szőlőművelés hatása a Balaton környék életére és településére. VemMK 10. sz. Veszprém, 1971. 103—104. u Bontz József: i. m. 1896. 134. Zalavármegye 1831. március 14-én tartott gyűlésének jegyzőkönyve. •'- Pákay—Sági: i. m. VemMK 10. sz. 1971. 105. Uo. 106. Cserszegtomaji szőlőkre vonatkozó vallomások. 1821. VIII—8. BMA. v

'OL FCsL Üjk. 719. 1842—1—a—110. sz. Id. Sándor Pál: i. m. 1961. 10. '

,5

OL FCsL K. i. 1346. 1806—1808. Id. Sándor Pál: i. m. 1961. 9.: Pákay—Sági: i. m. VemMK 10. sz. 1971. 97—98. «Sándor Pál: i. m. 1961. 9. ^Sándor Pál: Rezi község földbirtokstatisztikája a katonai felvételek tükrében (1789—1853). TStÉ 1960. 83., 9. sz. jegyzet. 48 Pákay—Sági: i. m. VemMK 10. sz. 1971. 106.