Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Gyyulai Ferenc: A honfoglaló magyarság gabonatermesztése II.

GYULAI FERENC A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG GABONATERMESZTÉSE II. A termesztett gabonafélék Amint azt már „A honfoglaló magyarság gabonatermesztése I." című tanulmányunkban (ZALAI GYŰJTEMÉNY 26. sz.) bemutattuk, az Árpád-kor növénytermesztéséről kialakult vélemények igen ellentmondásosak. A múlt elméleteiből nem tudnak elszakadni, vagy kellő alap nélkül vesznek át belőle részeket. Ezek után nézzük meg, hogy a nyelvészeti adatok milyen korábban termesztett növényekre vonatkoznak, azokat a Kárpát-medencében mióta termesztik, s a X.—XIII. század közötti leletek körében szerepelnek-e? A köles (Panicum miliaceum L.) Kisázsiában és Európában is a köles a búzához (Triticum monococcum L., Triticum dicoccum SCHRANK, Triticum aestivum L. (!), et ssp. aestive-compactum SCHIEM.) később jelenik meg. A köles szemtermését a Don vidékén Pasztürszki gorodiscse ásatásából i.e. V.—IV. évezred) már kimutatták.

1 „Az ó- és középkorban Magyarország területén nagy szerepet játszott a köles. Priskos rhetort, mikor követségben járt Attila udvarában, a barbárok a falvakban kölessel vendégelték meg. A középkorban hely és családnevek is tanúskodnak a köles nagy szerepéről."

2 Történeti-nyelvészeti adatok szerint a magyarság történetét leginkább a köles termesztése kisérte végig. E növényt a Kárpát-medencében már a neolitikum óta termesztik.

3 A magyarság azonban nem itt, hanem még a finnugor együttélés idején ismerkedett meg legkésőbb termesztésével, miként azt finnugor eredetű neve is mutatja. A vogul nyelvben a köles ma is Jisztet' je1 JANUSEVICS, Z. V. 1976. 165. -'RAPAICS R. 1943. 96. -FÜZES 1977. A köies az új kőkor második felében terjedt el Európában. Termesztésével hazánk területén már a neolitikumban számolnunk kell. Zánka területén a dunántúli vonaldíszes kultúrához tartozó gödrökben paticsokba zártan a köles csupasz (tehát hántolt!) és toklászos szemterméseit is megtalálták (FÜZES M. 1977).