Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Turbuly Éva: Zala megyei statútumok

127 Zm. Közgy. Egerszeg, 1745. július 25. Kgyjk. X. 183. 1. Elhatározta a vármegye, hogy az aratórész a kapornaki nagyobb járásban a belsőknek tizenegyed, a külsőknek tizenketted. A többi járásokban, vagyis a kapornaki kisebb, a szántói és a tapolcai járásban a belsőknek tized, a külsőknek tizenegyed jár, úgy az őszi, mint a tavaszi vetések után. Aki pedig ennek a rendelkezésnek ellentmond, legyen gazda, vagy arató, a vicegerens által 12 forintra bünteti a vármegye. Az aratók segítésére felfogadottaknak személyenként 2 pozsonyi mérő termény jár fáradozásukért. 128 Ugyanakkor. Ugyanott 184. 1. Mivel mindenütt a megyében nagy számmal akadnak olyan ifjak és asszonyok, akik vendégként (hospes) időszakosan más megyékben munkát vállalnak, tavaszszal elmennek, majd ősszel visszatérnek; elhatároztatott, hogy a szolgabírák az esküdtekkel együtt helységenként írják össze név szerint az ilyen, a megyéből az ország minden részébe elszegődő lakosokat. Javaikat figyelembe véve — ha teher alatt vannak — hét forintot vessenek ki rájuk, és azt könnyítésként lakóhelyük adójába számítsák be! 12,1 Ugyanakkor. Ugyanott. A vicegerens által végzett végrehajtások során ügy a nemesek, mint a nemtelenek részéről sok törvénytelen dolog szokott történni. Hogy ezt megakadályozzák, a vétkeseket megbüntessék, és a szükséges rend helyreállíttassék, ismételten elrendeli a megye, hogy az olyant, aki ezután a törvényszéki végrehajtást akadályozza, a következő megyegyűlés elé rendeli. Ha nemes, törvényszéki úton járnak el ellene, ha pedig nemtelen, a körülmények figyelembevételével büntetik! 100 Ugyanakkor. Ugyanott. A marhahús és a bárány fontját a vármegye a mezővárosokban 5, a falvakban mindenütt 4 dénárban szabja meg, a borjú és disznóhús árát pedig úgy a mezővárosokban, mint a falvakban 5 dénárban. 131 Zm. Közgy. Egerszeg, 1745. november 9. Kgyjk. X. 539. 1. A szarvasmarhák húsának árát a vármegye úgy osztja fel, hogy a marha- és a birkahús árát hét krajcárban, a borjú és a disznó húsát pedig 5 dénárban szabja meg (fontonként). 1:12 Zm. Közgy. Egerszeg, 1748. július 14. Kgyjk. X. 1105. 1. Az egész megyében mindenfajta hús ára egyaránt 4 dénárban limitáltatik. 133 Ugyanakkor. Ugyanott. Elhatározza még a megye, hogy az aratók és cséplők aratórésze az uradalomban és a három járásban a belsőknek tizenegyed, a külsőknek tizenketted legyen, a tapolcai járásban pedig a belsőknek tized, a külsőknek tizenegyed járjon úgy az őszi, mint a tavaszi vetésből. 1:5,1 Zm. Közgy. Egerszeg, 1749. március 10. Kgyjk. XI. 87. 1. Az egész megyében mindenfajta hús árát fontonként 5 dénárban szabja meg a vármegye úrnapja ünnepéig (a pünkösd utáni 1. vasárnapot követő csütörtök), annak elmúltával pedig 4 dénárban.