Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Benda Gyula: Inventárium és paraszti gazdaság a XVIII—XIX. században

A hosszú távú vizsgálathoz tehát szerencse kell (találni kell egy olyan uradalmat, amelynek feudáliskori leltáranyaga gazdag, és későbbi hagyatéki és árvaszéki iratok egészítik ki). Ezenkívül figyelemmel kell lenni a becslési eljárás változására. Gyengíti a hosszútávú elemzés lehetőségeit az a tény, hogy a hagyatéki összeírás rendszeressé válásával a leltár jóval kevesebb információt ad. A gyakorlott leltározók rutinszerű összeírásai valószínűleg teljesebbek és pontosabbak, de a tárgyi világot a bonyolult birtokviszonyokat leegyszerűsítve adják vissza. Az eddigi hazai gyakorlat — a hagyatéki összeírások illusztratív felhasználása — színessé teheti ugyan a társadalomtörténeti és gazdaságtörténeti munkánkat, de ismereteinket nem gyarapítja komolyan. Előadásomban azokra a jellemzőkre hívtam fel a figyelmet, amelyek óvatosságra intenek a statisztikai feldolgozásban. Az az eLképzelés. hogy elég csak hagyatéki leltárainkat számítógépbe táplálni, és az így nyert adatok egyszeriben képet adnak a korábbi társadalmak anyagi kultúrájáról, illúzió. A nem teljesen homogén és gyakran kis elemszámú anyag statisztikai kezelése nagyfokú módszertani finomságot tesz szükségessé. Ennek ellenére a tömeges feldolgozás és a kvantitatív elemzés igen termékenynek minősíthető. Véleményem szerint az inventárium, hosszú időszakot átfogó kvantitatív feldolgozása szükséges és jelentős előrelépés, de nem csodaszer és nem diadalul. A jogi kérdésektől a nyelvi terminológiáig számos apró kérdést, forráskritikai problémát kell menetközben megoldani, hogy fokozatosan előre léphessünk. Sokak szerint a mezőgazdaságban az élőmunka csökkenő hozadéka hoszszútávú tendencia, ezt az állítást a történeti kutatásra is kiterjeszthetjük. Az inventáriumok feldolgozásánál érzékelhető a csökkenő hozadék: a felfedezést követő első munkák után a további elemzések sok munkával csak lassan haladnakó A tömeges feldolgozás nem ment fel az apró filológiai feladatok megoldása alól, a számítógép azonban felszabadíthatja fantáziánkat. Sok munka kevés eredményt hoz, ahogy ezt előadásom mutatja. De lehet, hogy ez nem objektív törvényszerűség, hanem a kutató szubjektív elégtelensége. Ez a szöveg az 1988. április 22-i előadás megszerkesztett változata. Jegyzetek helyett itt hivatkozunk a felhasznált levéltári forrásokra és irodalomra. A felhasznált hagyatéki összeírásokat a Festetics család levéltárából (OL P 274, P 275) Keszthely mezőváros régi levéltárából és a Zala megyei törvényszék, árvaszék fondjaiból (Zala megye levéltára Zalaegerszeg) a keszthelyi Balatoni Múzeum adattárából gyűjtöttük, másolatuk megtalálható a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Aadattára inventárium gyűjteményében.