Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Szántó Endre: Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950—1956)

Nem volt figyelembe véve a föld minőségét kifejező kataszteri tiszta jövede­lem az adó megállapításánál. Bonyolultsága miatt nem tette érthetővé az adó kiszámítását. Dolgozó parasztságunk így nem tudta kiszámolni fizetendő adó­ját. Az új adórendelet jobban és arányosabban igazodik az egyes parasztgaz­daságok jövedelmi viszonyaihoz, a földterület nagysága, minősége és művelési ág szeirnt. Érdekeltté teszi a mezőgazdasági lakosságot az árutermelés fokozá­sában azzal, hogy a magasabb terméseredményeket nem vonja magasabb adó­zás alá. A mezőgazdasági lakosság adóját nem a ténylegesen elért jövedelem szerint, hanem az átlagjövedelem alapján fix összegben állapítja meg. A ren­delet szerint az állatok utáni adózás megszűnik. Igen nagy segítséget jelent az adókedvezmény, amelyet a TSZCS tagjai kapnak, abban az esetben ha táb­lás művelést folytatnak és beadási kötelezettségeiket közösen teljesítik. Húsz 11 u-kal fizetnek kevesebb adót, és ez is segíti a csoporttagok életszínvonalának emelését. 81 Lassan megkezdődött a kulákok rehabilitálása is. Az ötvenes évek elején több olyan középparaszt is kuláklistára került, akik földjének sem az arany­koronaértéke, sem pedig a föld területe nem érte el azt a nagyságot, amely ezt indokolttá tette volna. Ezeket már korábban rehabilitálták. Két kulák re­habilitálása azonban 1956 júniusáig késett. Az 1956. június 6-i községi tanács vb ülésén Cserép Viktor MDP titkár ismertette, „hogy az SZKP XX. kong­resszusa határozatainak értelmében nálunk is szükségessé vált a kuláknak nyilvánított egyének kérdésének közelebbi megvizsgálása. Két személyt ke­zeltünk községünkben kulákként, Lancz Kálmánt és Bakos Pált." Miután az MDP titkár ismertette a két kulák 1950. évi és jelenlegi vagyo­ni viszonyait, Gelencsér Lajos vb-tag kért szót. Közölte, hogy hallgatta Rákosi elvtárs beszédét, és annak folytán az a véleménye, hogy mentesíteni kell a két embert a kulákság alól. A többi vb-tag egyetértésével szót emelt Lancz Kálmán mellett: „...mindig dolgozott, földterülete sem volt annyi, hogy lis­tán szerepelhetett volna. Időszakonként ugyan volt cselédje, de nem volt kü­lönben, aki dolgozott volna a gazdaságban mellette, mivel egyik fia tanult, a másik meg kevésbé munkaképes. Van ugyan egy pap fia is, de ő csak azért let pap, mert az akkori rendszerben nem nagyon tudott volna paraszt szár­mazásánál fogva más állásba elhelyezkedni. Cselédjét rendesen fizette, nem zsarolta ki túlságosan." Bakos Pál kulákság alól mestesítése nehezebb dolog volt, mivel földterü­lete meghaladta a 25 kataszteri holdat, és tiszta jövedelme is a 450 aranyko­ronát. Nem tartott állandó cselédeket, inkább olyan elhagyatott, otthon nél­küli személyeket fogadott be, akik amiért eltartotta őket, dolgoztak nála. Ezekkel az emberekkel emberségesen bánt, kizsákmányoló tevékenységet nem folytatott. Jelenlegi börtönbüntetésének is az az oka — mondta Torma Endre vb-elnökhelyettes —, hogy az akkori vb-elnök, Csányi István nevezettet téve­sen tájékoztatta és uszította az ellenségeskedésre. Ezzel a véleménnyel Lancz Viktorné, az MDP volt titkára nem értett egyet. Szabó Imre, a járási tanács vb tagja is szót kért és közölte, hogy ő ismeri Bakos Pált, és nem tudta meg­győzni, hogy hajtson fejet a törvényes rendelkezéseknek. Kizsákmányoló volt, 81 RTTJ 1956. V. 13. Leposa József vb-elnök

Next

/
Thumbnails
Contents