Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Szántó Endre: Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950—1956)
lés elfogadta a tanácsrendszer kialakításáról szóló törvényt, melynek célja az volt, hogy a dolgozók minél nagyobb részét bevonják az államigazgatási feladatok megoldásába, segítsék a szocialista községpolitika kifejlődését. Az első tanácsválasztásokat 1950. október 22-én tartották. Ezzel egyidőben megszűnt a régi közigazgatási apparátus, az elöljáróság. Reziben tanácselnöknek Söveges Kálmán, volt községi elöljárósági tagot választották. Söveges Kálmán többgyermekes, egyszerű kisparaszti családból származó, baloldali beállítottságú ember volt. 1945-ben lépett be az MKP-ban. Az új tanács titkára Volner Elek lett. A Végrehajtó Bizottság tagjainak Budai Lajost, Németh Erzsébetet, Cserép Lajost, Lancz Ottót és mint elnökhelyettest Torma Endrét választották. A Végrehajtó Bizottság mellett négy állandó bizottság is alakult: 1. Pénzügyi és gazdasági bizottság. Elnök: Lancz Lajos (később: Vass József). Tagok: Ihász K. Ferenc, Szécsi Ilona, Kocsis Viktor, Peresztegi Lajos. 2. Mezőgazdasági, kereskedelmi és közellátási bizottság. Elnök: Bontó Pál (később: Gelencsér Lajos). Tagok: Gelencsér Lajos, Bedics Erzsébet, Raj'kai Lajos, Csordás Antal. 3. Közegészségügyi és népjóléti bizottság. Elnök: Kollár István. Tagok: Illés Valéria, Kerner Antal, Hcsszú Elekné, Kiss József. 4. Oktatási és népművelési bizottság. Elnök: Hegyi Ferenc. Tagok: Süte Kálmánné, Hatos József, Szabó Károly, Simon Lajos. A járási tanács kiküldöttekkel próbált segíteni a gyermekcipőben járó községi tanácsnak. Szakszerű útmutatásokkal próbálta átsegíteni a kezdeti nehézségeken a tanács vezetőit, és a bizottságokba beválasztott embereket. Erre annál is inkább szükség volt, mert a végrehajtó bizottságba, és az állandó bizottságokba olyan egyszerű falusi emberek kerülték, akik most kapcsolódtak bele első ízben a közigazgatási munkába. A tanács elnöke is egyszerű, jóindulatú ember volt. 1 A hivatali apparátus az elnökön és titkáron kívül egy irodakezelőből és egy hivatalsegédből állt. „A Tanács a munkáját állandó túlórával sem tudja ellátni. Még legalább egy főre lenne szükség, hogy megfelelően végezhessük munkánkat" — vélekedett a felgyülemlő intéznivalók hatására a tanácselnök. 2 A Magyar Dolgozók Pártjának titkára a faluban Bartal János volt. Bartal János közvetlenül a háború után kapcsolódott be a kommunista mozgalomba. A faluban beszármazott emberként is népszerűtlen. A központi akarat betű szerinti végrehajtója volt. A helyi pártban az ő véleménye volt a döntő. Mivel a rendőrség támogatását élvezte, sok ember függött tőle. Rosszindulatúnak tartották, mert a törvénybe ütköző dolgokat rögtön jelentette feletteseinek. 3 A pártnak beleszólási joga volt a tanács munkájába, véleményét célszerű volt megfogadni. A tanácsra báruló legnagyobb feladat a beszolgáltatások terv szerinti megvalósítása volt. A tanács házcsoportokra osztotta be a falut, ahol a tanácstagoknak szívós felvilágosító munkát kellett végezniük, hogy a gazdák mind terménybeadási, mind adófizetési hátralékukat időben rendezzék. A beosztott ta1 RTI 1950. XI. 6. ' 2 RTVBJ 1950. XI. 28. 3 Lancz Szilveszter elmondása alapján
