Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között

alapítványt a „kulturális, vallási s jótékonycélú intézmények, valamint ilyen célú társadalmi mozgalmak erkölcsi és anyagi" támogatásával/

1

'

1 A Szent Vinde Szeretethölgyeinek Egyesülete egyházközségenként szerveződött, és az illető egyházközség szegény családjait, a munkaképteleneket, s a betegeket segélyezte. Az országos jellegű egyesület 1918-ban alakult, már 1929-ben a budapesti központon kívül 12 szervezete volt. Zalában a keszthelyi Ranolder Intézetben működött szervezetük, és 1934 karácsonyán kb. 90 családot részesítettek élelmiszer, ruhanemű és egyéb adományban, mintegy 1500— 1600 pengő értékben/''"' Letenyén az Isteni Megváltóról nevezett nővérek telepedtek le a szegények gondozására, Nagylengyelben az irgalmas nővéreket a premontrei nővérek váltották fel, akik a 30-as évek elején telepedtek le először a szombathelyi egyházmegyében/'

0 A szociális és jótékonysági munkát vagy a karitatív jellegű egyesületek, vagy a különféle szerzetesrendek végezték. A nők között folytatott katolikus szervezkedés tehát mellőzte a politikai és társadalmi célokat, csak hitbuzgalmi és karitatív egyesületekbe vonták be őket. C) Kulturális egyesületek Zalában kimondottan katolikus kulturális egyesület — az egyházi énekkarokat, a már említett Katolikus Köröket és Olvasóegyleteket leszámítva — nem volt. Ugyanakkor a többi katolikus egyesület is végzett kulturális munkát, s kapcsolatot tartott fenn az egyházközségen kívüli szervekkel: a Népművelési Bizottsággal, a Levente Egyesülettel, a Gazdakörrel, a Dalárdákkal stb... Különösen a KAL műkedvelő előadásai, családi estjei, a kultúrelőadásai vonzották a tagságot. Keszthelyen pl. a helyi KAL 1935-ben 4 nagyobb és 16 kisebb műkedvelő előadást szervezett.''

7 III. Keresztényszocialista egyesületek Az egyház nem hagyta szervezetlenül a városi munkások és iparosok tömegeit sem. A klérus ugyan nem sorolta a „katolikus intézményei'"

18 közé a keresztényszocialista szakegyesületeket, illetve egyesületeket, azonban programjuk és működésük társadalmi egyesületté avatta azokat. A század elején alakult keresztényszocialista szervezetek, így a zalaegerszegi keresztény munkásegylet (1906), a nagykanizsai keresztényszocialista párt (1908) a szociáldemokrata irányítású szakszervezetek mellett szinte jelentéktelenek maradtak.'

10 Közvetlenül az 1920. évi nemzetgyűlési választások után láttak hozzá a nagykanizsai ferencesek a helyi keresztényszocialista egye**Uo. 2826. 1926. márc. 7. 43 Keszthelyi Katolikus Tudósító 1935. jan. 5. o. 4fí Körlevelek 400. 1934. febr. 10. 47 Keszthelyi Katolikus Tudósító 1936. ápr. 4. o. 4S Erről részletesen: Gergely Jenő: A keresztényszocializmus... i. m. 4:1 Magyar Paizs, 1906. dec. 13. 4. o.