Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Halász Imre: Adatok a Zala vármegyei református népiskolák helyzetéhez a Bach-korszak idején

Az iskolák helyzete az őrségi egyházmegyében AZ őrségi egyházmegyéből mindössze egy teljes (1848) és egy töredékes (1851) egyházlátogatási jegyzőkönyv maradt fenn ebből az időből. A jegyzőkönyvek a kerkanémetfalui iskolát egyértelműen jó karban lévőnek jelzik. Kifogásolják, hogy a helybeli iskolafelügyelők az iskolákat csak néha nézik meg. 1347-ben a szegényebb sorsú tanulók számára Zala vármegye első alispánja Korkápoly István 5 váltó forintot ajándékozott, de a tanító nem könyvre és papírra költötte, hanem Kerkápoly tudta és beleegyezése nélkül az iskolaházra készíttetett ablak kifizetésére fordította. A tanítónak, Patkó Istvánnak az egyházlátogatás ideje alatt ezt az összeget saját pénzéből vissza kellett térítenie. Ezután Patkó István bejelentette a bizottságnak, hogy átkéri magát más egyházmegyébe. (Az 1850. évi sematizmus szerint már Zsámbéki Ferenc, a kerkanémetfalui tanító. Patkó Istvánt nem találjuk sem a megye, sem az egyházmegye tanítói között.) Külön kiemelte az 1851. évi canonica visitatio, hogy itt a tandíjat a gondnok szedte, s ő gondoskodott arról is, hogy a tanító megkapja egyéb járandóságait is/' A református egyház igyekezett nem kitenni tanítóit olyan — bár a katolikus iskolák többségét nem jellemző — helyzetnek, miről a galamboki római katolikus tanító, Bertalan József így panaszkodott: ,,A füzetségek beszedésére nézve az igen nyomasztó a Tanítónak, hogy azt házanként járva kell beszedni, s ha a tanító ha minden adandó szemetet nem fogad el, ellene a közönség zugolódással viseltetik, mire nézve minden illy szedendő füzeteshez arcza pirulással juthatni hozzá, ezeknek el hárításárul a N. M. Kormánynak esdeklem, s méltóztasson olly egyént törvényesen feljogosítani a Tanítói bér be szedésére a ki a tanítóknak évnegyedenként ki fogja szolgálni, s így a tanító arányában a nép nagyobb illedelemmel fog viseltetni."

5 Szentgyörgy völgy ön „számos, a kor igényéhez alkalmas tanulmányokból nyomósán megvizsgáltatván kitűnő dicséretes próbát adtak" a tanulók is és a tanító is. Nagyon dicsérték Zsámbéki Ferencet, a szentgyörgyvölgyi iskola tanítóját eredményességéért, de elmarasztalták azért, mert már régebben segédtanító alkalmazására kötelezték, mint az őrségi egyházmegye leglátogatottabb iskolájának tanítóját.

6 Zsámbéki Ferenc erre nem volt hajlandó, ezért az egyházmegye .1848 februári egyházasrádóci gyűlése „hajlott korára és gyengülésére" való tekintettel áthelyezte a kerkanémetfalui iskolába. Helyére a szabályoknak megfelelően három pályázót jelöltek: Mészáros Istvánt, Horváth Jánost és Babos Ferencet. A gyülekezet képviselői Babos Ferenc addigi nagyrákosi tanítót választották meg a szentgyörgyvölgyi iskola mesterévé. Zsámbéki Ferenc tanítói elismerését jelzi, hogy ő az egyetlen, akit nem jelöltek, DREL. 197. a. A Vas—Zalai ref. egyházmegye iratai (őrségi egyházmegye) Egyházlátogatási jegyzőkönyvek. 6 HALÁSZ Imre: Zala megye katolikus népiskoláinak és tanítóinak helyzete a Bachkorszak első éveiben. (In: Zalai Gyűjtemény 16. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1980—81. Zalaegerszeg, 1981.) 119. p. 6 DREL. 197. a.