Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Szarka Lajos: A Tihanyi-félsziget és a Balaton-felvidék az

lemondását Kossuth Lajos kormányzóelnökhöz.

38 Kossuth július 24-én válaszolt a hadügyminisztérium felterjesztésére, melyben elrendelte, hogy a „megnevezett Tábornok úr ideiglenesen nyugalomba teendő". A hadügyminisztérium július 25-én utasította az országos hadi főparancsnokságot, hogy Gaált a nyugalmazottak rovatába felvegye, s nyugdíjazása iránt a szükséges intézkedéseket a pénzügyminisztériumnál megtegye.

39 A szabadságharc leverése nem tette lehetővé az élete során másodszor nyugalmazott tábornoknak a hátralévő évek békés élvezetét. Dondorf csapatai július 12-én elérték Zalaegerszeget, Kanizsára pedig Knezevich csapatai vonultak be július 15-én/

10 Nugent augusztus 22-én foglalta el Balatonfüredet, s ugyan e napon Knezevich előhada Tapolcát, majd a fősereg szeptember 3-án Keszthelyt/

1

' Gaál Miklós önként jelentkezett Keszthelyen Knezevich ezredesnél. Az aradi törvényszék előbb halálra, majd 20 évi, vasban eltöltendő várfogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az aradi rabság szenvedéseibe halt bele 1854. november 30-án/'

2 A májusban elképzelt nagy terv — a Balaton-felvidék megerősítése — nem valósult meg. A tervezett védelmi vonalból csupán Karakó környékén maradtak fenn erődítések nyomai. Koller Ignác devecseri járási főbíró 1849. október 28-án azzal a kéréssel fordult Pap János Veszprém megyei kormánybiztoshoz, hogy a járásban a kijavítani rendelt hidakhoz a karakói és külsővati hadi sáncokból megmaradt nagy mennyiségű fából és padlóból — melyek Pápán. Külsővaton és Nagykamondon vannak lerakva — a szükséges menynyiséget megkaphassa/

3 A külsővati sáncolásnál megmaradt, s fel nem használt faanyagok október végén lajstromba vétettek. Eszerint faragott fenyő gerenda volt 20 db, faragatlan fenyőgerenda 34 db, feldarabolt fenyőgerenda 23 db, fenyődeszka 10 db, fenyőpadló 39 db — különböző méretekben/'

1 A terv lényeges elemét alkotta a Tihanyi-félsziget szigetté alakítása, de a munkák itt nem kezdődtek meg. Június 4-ig sem építőanyag, sem szerszámok, sem munkások nem érkeztek Tihanyba, akkor Gaál elhalasztotta, július 7-én kelt jelentésében pedig végleg lemondta a terv kivitelezését. A megvalósítás kudarca abból fakadt, hogy május elején a kormány figyelmen kívül hagyta, illetve tévesen értékelte a tényleges lehetőségeket. Alapvetően azt, hogy a Balaton-felvidéki sáncrendszer és a tihanyi erődítés felépítéséhez lényegesen több időre, hónapok helyett évekre lett volna szükség. Másrészt a lakosság hangulata és a terepviszonyok sem voltak annyira kedvezőek, ahogy a kormány azt Debrecenben elképzelte. A Bakony dombvonulatai nem jelentettek valóságos akadályt a kor haditechnikai színvonalán. A katonai helyzet változása júniusban, a Szeged környéki összpontosítás elrendelése tehát végső, 38 OL H. 2. (Miniszterelnökség, Országos Honvédelmi Bizottmány, Kormányzóelnökség) 1849:9513. sz. :5l)

OL H. 75. 1849:26080. sz. '

J

" Zalai Tükör (74. I. 1848 49. zalai eseménytörténete. (Szerk.: Baranyai—

Degré— Kovács) Zalaegerszeg 1974. 38. p. '

l! Cserny Margit: Adatok Veszprém megye 1848—49-es történetéhez. = A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 9. (1970) 142. p. ''-Bona: i. m. 153. p., illetve Böhm: i. m. 131. p. 43 VeML IV. 154. 172/1849. sz. Koller Ignác kérelme. Külsővat X. 28. v

' u. o. 173/1849. sz. Kovács Elek lajtroma. Külsővat XI. 2.