Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Szarka Lajos: A Tihanyi-félsziget és a Balaton-felvidék az

Gaál feladatává vált.

fl Ugyanakkor felkérték — a már említett május 8-i utasítás keretében — egy Magyarország egészét érintő védelmi tervezet elkészítésére.

10 Ez el is készülhetett, mert a szabadságharc bukása után az Aradon ellene felhozott vádpontok között szerepelt egy „Magyarország védelmét illető emlékirat szerkesztése és a forradalmi kormányhoz való benyújtása".

11 Fent említett beosztásától függetlenül megbízták a dunántúli kerület érintett megyéiben — Veszprém és Zala — a nemzetőrség és népfelkelés szervezésével is.

12 Gaál Debrecenből előbb Pestre utazott. Innen az országos várnokkar főnökeként nyílt rendeletet küldött május 17-én Veszprém megyéhez. Elrendelte, hogy a mellékletként megküldött jegyzékben a felsorolt, s az erődítéshez szükséges építőanyagokat a megye árcsökkentés útján megszerezze, s legkésőbb július 19-ig Tihanyba szállítsa. A szállítás során a vállalkozó a szállítandó anyag árának 1/10-ét kitevő bánatpénzt volt köteles előre letenni a tihanyi várnokkari pénztárba — amelyet a szállítás teljesítése után visszakapott — s innen nyerte fizetését is, fokozatosan, a szállítás mértékének megfelelően. A rendeletet az anyagok jegyzékével együtt Kenessey Antal másodalispán továbbküldte Csillag Lajos Zala megyei első alispánnak, azzal a kéréssel, hogy azt a megyében köröztesse, keressen vállalkozókat az anyagok kiszolgáltatására, kiket június 4-én délelőtt 9 órára a veszprémi megyeházához küldjön az árcsökkentés megtárgyalása végett. Az említett jegyzék a következő anyagokat sorolta fel, a különböző méreteket is feltüntetve: 200 ezer tégla, 2 ezer mérő mész, 9 ezer négyszögben faragott fenyő-fa, 9 ezer fenyődeszka, 1 ezer tölgyfagerenda, 900 fenyőpadló, 1 ezer gömbölyű puhafa. 2600 gömbölyű fenyőfatalp, 1 ezer léc és 1 ezer rúd.

13 Gaál május 20. körül még Pesten tartózkodott. Egyik megbízatása a budai erődítési hivatal archívumának átvételére és megőrzésére vonatkozott. E feladatának eleget is tett.

1

'' Később, az aradi törvényszék előtti vallomásában elmondta, hogy a vár elfoglalásakor a vártemplomot megmentette a fosztogatástól, az erődítési hivatal levéltárát pedig a feldúlástól.

13 Buda bevétele után azonban hamarosan Veszprémbe utazott, hogy a közelből irányítsa az erődítési munkálatokat. A megyei elöljárósághoz május 27-én írott levelében 100 talicska, 100 ásó és 100 könnyebb csákánykapa Karakóra történő szállítását rendelte el a munkálatok ottani megkezdéséhez, s ugyanide kérte a veszprémi újoncok közül 50 mesterember kiküldését is, Szich Zsigmond utászhadnagy parancsnoksága alá.

11

' A Veszprém megyei álIJ Dr. Lósy—

Schmidt Ede: A szabadságharc mérnökvezérei és mérnökvezetői. = Magyar Technika 1948. 3. sz. 48—55. p. A szerzők írásukban a hadmérnöki kar összetételével foglalkoznak. 1(1 Budapesti Űjság i. sz. 20. p. 11 Haditörvényszék! ítéletek. = Magyar Hírlap 1850. 109. sz. (III. 22.) 459. p. 12 Gaál Miklós 1849 május végén Veszprém és Zala megyéhez írott leveleiben hivatkozik a nemzetőrség és népfelkelés szervezésének feladatára. 11 ZML Keszthely város régi levéltára. 1192. sz. Körlevelek jegyzőkönyve 1836—1851. 335—337. p. v

' Budapesti Újság i. sz. 20. p. '•'Böhm Jakab: Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok emlékirata az 1848 49. évi magyar szabadságharcról. '== Hadtörténelmi Közlemények 1985. 32. évf. 131. p. lu

VeML áll. biz. ir. 217/1849. sz. — V. 30-i biz. ülés