Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Molnár András: Kísérlet Csányi László perbefogására
zsonyba leendő küldetésétől elállni nem kell, egyebeket e kérdésre nem felelhet. A [harmadikra:] Hogy ki, s minő kifejezésekkel élt, a tanu a gyűlés tartása idejétül fogva emlékezetben tartani nem igyekezvén, lelkiismerete megsértése nélkül senkit bizonytalan váddal nem terhelhet. Csányi László úr igaz, némely meglepő cifrán öszveszerkeztett kifejezéseket ejtett, de a kérdőpontban leírt azon kifejezést: hogy a „legvérengzőbb Tyranus alatt sem történtek olyanok, mint amelyek ezen szelídnek, és felvilágosodottnak kigúnyolt 19-ik században történnek", ily értelemben nem mondhatta, mert ez a főispán őexcellenciája és a megye rendéi előtt is nagyobb figyelmet gerjesztett volna, erre a tanu is jobban emlékeznék. És ha Tyranusról, szelíd századrul, [stb.] szőtt is valamit beszédében, annak soha oly értelme nem volt, mely felséges urunk magas, és szent személyét sértette vagy hűségtelenségi érzést tüntetett volna, ki, sőt tiszta lélekkel vallja a tanu, hogy Csányi László őfelsége legkegyelmesebb urunk királyunk szentséges személye eránt minden alkalommal hódoló mély tisztelettel fejezte ki magát a közgyülekezetekben, és hogy a kormányt a fejedelem szent, és sérthetetlen személyétül egészen megválasztott és megkülönböztetett valóságoknak lenni ismerte és vallotta, azon szavakat pedig: „cégéres cinkosságok" a tanu tőle nem hallotta. A [negyedikre:] Már a 2~ik kérdőpontnál megfelelt a tanu arra, hogy Csányi László igenis javallatban tette, hogy önkéntes vállalkozókra bizattasson folyamodás végett őfelsége eleibe járulni, de hogy ezt makacsul vitatta volna, a tanu nem mondhatja, sőt úgy emlékezik, hogy midőn Zalabéri Horváth János kamarás úr beszédjében azt mondotta volna, hogy ő önkéntes vállalkozóknak elmenetelét, vagy felszólítását sem javallja, sem jónak nem találja, mert ő egyes polgártársai személyeket sem kívánja veszélyeztetni, Csányi László úr oly formán felelt, hogy előtte ugyan fennáll azon általános elv, mely egyes hazafiátul is megkívánja a hazáért önnön feláldozásával is a szükség eseteiben kiállani, de ő senki sorsa kerekébe vágni nem akar, és a többségnek enged. Az [ötödikre:] Számosak lévén a közgyűlés tagjai, ezek mindannyian tehetnek vallást, kik között Tuboly Mihály főjegyző, és főügyész Molnár János uraknak leginkább érdekekben volt a tanácskozás folyamataira ügyelleni, a tanu ezeket legalkalmatosabbaknak véli. Hetedik tanu Horváth Vilmos táblabíró úr, Kaszaházi lakos, 34 észtjén] dős, r[ómai] kfatolikus], meghiteztetvén, valamint a következő tanuk, úgy ő is tulajdon szavaival ezen vallást tette: Az [elsőre:] Jelen volt. A [másodikra:] Szólottak € i tárgy felett többen, nevezetesen Deák Ferenc (ki a kérdés mindkét oldalát fejtegette, egyik és másik részre szolgáló okokat előadta, de még véleményét sem jelentette ki), Horváth János, Hertelendy Károly, Csányi László, s több mások, kik véleményeket kijelentették. A [harmadikra:] A szólók minden egyes kifejezéseit elbeszélleni nem képes a tanu. Ami Csányi László úr beszédjét illeti: a tanu mellett ülvén a szólónak, jól tudja, hogy beszédje oda volt intézve, hogy a fejedelem királyi széke elejbe választmány által több megyékkel együtt folyamodni vétek nem lehet, azért a megyének előbbi következetesség és törvényesség tekintetébül pártolta,