Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban
HUDI JÓZSEF: A BALATONI FÜRDŐKULTÚRA A REFORMKORBAN Dolgozatunk a balatoni fürdőkultúra kialakulását, fejlődésének kezdeti szakaszát szeretné vázlatosan bemutatni. A téma térben és időben is viszonylag pontosan körülhatárolható, hiszen a tavi fürdőzés kezdete egyetlen településhez és környékéhez köthető. Az első balatoni fürdőépületet tudvalevőleg a balatonfüredi és arácsi parton emelték még az 1820-as évek elején. 1 Vizsgálatunk középpontjába mégsem ezt az időszakot, hanem a reformkor utolsó másfél évtizedét állítottuk. Mégpedig azért, mert a tavi fürdőzés igazából a füredi ún. savanyúvízi fürdőtelep újjáépítését követően, a harmincas évek második felében vált közkedveltté s olyannyira elterjedtté, hogy forgalma — mint látni fogjuk — vetekedhetett a savanyúvízre épülő, s nagymúltú melegfürdők forgalmával.Az 1834 utáni átépítés során a fürdőtelep megközelíti az európai színvonalat, s fejlődésének egy minőségileg új szakaszába léphet, amely szakasz 1866-tal lezártnak tekinthető. 1866 után, jóformán egy emberöltő alatt épül ki a polgári fürdőtelep: magánépületek, villák, nyaralók sorát húzzák fel, s a tihanyi apátság is jelentősen bővíti és korszerűsíti a meglévő uradalmi épületeket. Ebben az időszakban a közlekedés és hírközlés forradalma a többi Balaton-parti települést is kiemeli a korábbi elzártságból; ezek közül némelyek — mint Siófok és Keszthely •— dinamikusan fejlődnek, városiasodnak, s a XX. század küszöbére meg is előzik Balatonfüredet. E század egyben egy új szakasz, a tömeges idegenforgalom kezdetét is jelenti, melyben a forgalom súlypontja fokozatosan a déli partra helyeződik át 1 Szerelmey Miklós: Balaton albuma. 2. kiad. Pest, 1851. 12. Az arácsi „kies fekvésű fürdő helyről" Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. = Zalai Gyűjtemény 23. sz. Zalaegerszeg, 1986. 73. Zala megye „útkönyve" (1831) azonban a fürdő felállítását tévesen egy évvel későbbre, 1822-re teszi. V. ö. még Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. Pest, 1863. 55. 2 Horváth Bálint: A Füredi-savanyúvíz s Balaton környéke. Magyaróvár, 1848. 13—14.
