A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

SIMONFFY EMIL: DÉL-DUNÁNTÚL TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAI ÉS A KUTATÁS PROBLÉMAI A jelenkori tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy a mai települések igen erőteljesen kötődnek történelmi gyökereikhez, múltjukhoz. Egy-egy település épületállománya ma is és a múltban is igen nagy értéket képviselt, hosszú évtizedekig, esetleg évszázadokig használhatták az épületeket, és az épületek nem egyszerre váltak használhatatlanná. így egy új épület felépítésekor figyelembe kellett venni a még meglévő régieket. A feudális és a polgári korban, de részben még a szocialista viszonyok között is meghatározó a föld magántulajdona, a városi, a falusi telektulajdon. A történeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a telekhatárok gyakran évszázadokon keresztül változatlanok maradtak, pusztulásokat, tűzvészeket, sőt a török hódoltságot is túlélték. A rendelkezésemre álló keretek nem teszik lehetővé, hogy akárcsak vázlatosan is bemutassam Magyarország egyik tájának — Dél-Dunántúlnak — településállományát, az évszázadokon keresztül bekövetkezett változásokat. A kutatások jelenlegi szintjén erre nagyon nehéz is lenne vállalkozni. Ugyanakkor a kutatás módszerei sok vonatkozásban tisztázatlanok. Ezért előadásomban csak néhány problémát szeretnék jelezni, néhány módszertani kérdést felvetni abban a reményben, hogy a tanácskozás során elhangzó előadások, hozzászólások, az egyes szekciókban kibontakozó viták részletesebben kifejtik és kiigazítják mondandómat. Ugyanakkor nincs terem arra, hogy az általam vitatott tételeket itt részleteiben elemezzem, saját nézeteimet széles apparátussal bizonyítsam. Erre remélhetőleg a közeljövőben lehetőségem nyílik. Először a településállomány vizsgálatának néhány problémájára szeretnék rámutatni. Az alapfogalmak tisztázatlanok, még egy-egy tudományágon belül is nem azonos nyelven beszélünk, vagy nem pontos meghatározásokat használunk. Nincs egységes terminológia: mi tekintendő önálló településnek. Mikor beszélhetünk egyedi településről, szórványról, ,,szer"-ről, faluról, városrészről stb., lehetne tovább sorolni a különböző fogalmakat, amelyek az egy épületből álló települést átmeneti formákon keresztül fokozatosan kötik össze a tízmilliós metropolisok csoportjáig. Szinte lehetetlen áttekinteni a különböző tudományágakban e fogalmakról folyó vitákat, példaként csak egy meghatározást szeretnék említeni annak bizonyítására, hogy mennyire megbízhatatlanok, pontatlanok e fogalmak határai.