A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
A-szekció - M. Mohos Mária: Keszthely és Tapolca vonzása az aprófalvakra
változás történt: a szennyvíz elveztése nemcsak terv, az építés stádiumába került, sőt egy kisebb kapacitású szennyvíz-tisztító is megépült. A községi intézmények ellátottsága alapfokú, a központi feladatok teljesítéséhez sem elegendő, annak ellenére, hogy az intézmények száma elég nagy. A közös tanács társközsége Fityeháza. A tanács új épületben székel. Az ott dolgozók száma 13 fő. A faluban van rendőrségi körzeti megbízott, továbbá két kocsiállásos tűzoltóság (önkéntes), takarékszövetkezet és 8 fővel dolgozó postahivatal. Az MSZMP és a Hazafias Népfront helyiségei a tanács épületében találhatók. A község rendelkezik általános orvosi és fogorvosi rendelővel, gyógyszertárral és egészségügyi tanácsadóval. Az egészségügyben dolgozók száma 9 fő. A falunak 210 férőhelyes művelődési háza, több mint tízezer kötetes könyvtára és 120 férőhelyes új óvodája van. A gyermeklétszámból következik, hogy van általános iskolája is, amely körzeti feladatot is ellát. Az oktatás feltételei nem jók, a 9 tanteremhez minimálisan 4 tantermet és tornatermet szándékoznak építeni. Az általános iskola természetesen használja a régi iskola tantermeit is, sőt a fityeháziakat is. Az eddigiekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a község életének feltételei olyanok, amelyek a következő évtizedek fejlődéséhez a szükséges alapokat biztosítják. A községnek van perspektívája. Ebben jelentős szerepet játszik a helyi tanács. Tagjainak döntő többsége az őslakosságból került ki (30ból 26 tanácstag). Ebből fakad a közösséget irányító, érdekeit szem előtt tartó szerep és tevékenység. Ezt tükrözik a következő évek kommunális tervei is. Nagybakónak Amint már korábban kifejtettük, a község gazdasági körülményei a század elején jobbak voltak, mint Murakeresztúré. Lakossága 1900-ban közelítette meg legjobban Murakeresztúrét. Bakónakon akkor 1342 lakos élt, Murakeresztúron mindössze 112 fővel több. Egyik jelentős figyelmeztető, hogy Nagybakónak lakossága 1930-ban a legmagasabb: 1426 fő. Attól kezdve már csökken, és 1970-re már közel ötszáz fővel kevesebb, vagyis 938 fő. A visszafejlődés, a lakosság fogyása tehát már a Horthy korszakban megindult. A folyamat az 1970-es években tovább erősödött. Az a kérdés, hogy ezt a gazdasági okok mellett milyen más tényezők idézik elő. Először arra érdemes felfigyelni, hogy a lakosság 1870—1969 között mindössze 6,1%-kal növekedett, viszont Murakeresztúron ugyanezen időszakban a természetes szaporodás 102,4% volt. 1949 és 1969 között Bakónakon már mínusz 26,3%, ugyanakkor Murakeresztúron még mindig 6,4%-os a természetes szaporodás. 14 Az okokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az 1930-as években az egykerendszer néhány Zala megyei községet is érintett. Jellemzője, hogy nem a legszegényebb községekben jelentkezett. Az iskolázottság fokával sem volt összefüggésben. Még a kor vallásos ideológiája sem ad erre magyarázatot. Mint lát1970-es népszámlálás 15. kötet — Zala megye adatai 344—345. 1.
