A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
A-szekció - M. Mohos Mária: Keszthely és Tapolca vonzása az aprófalvakra
Tapolca esetében hasonló kép alakult ki; a város intézményei a volt tapolcai járás településeire gyakorolják a legnagyobb vonzóhatást, s csak közepesen vagy kissé vonzzák a korábban Sümeghez tartozó falvakat. (A sümegi járás nagy részét, 16 települést a 60-as években csatolták a tapolcai járáshoz.) Tapolca vonzáskörzete kiterjed az ajkai és a pápai járásra, valamint Vas megye néhány településére is. Az aprófalvak mindkét vonzáskörzetben az intenzív zónába tartoznak, elsősorban az oktatási, kiskereskedelmi és piaci vonzás esetében. A kiskereskedelmi vonzáskörzetben kivételt képez néhány olyan itelepülés, amely a központtól való távolság, illetve a nem megfelelő közlekedés miatt csak alkalomszerű kapcsolatban van a vonzáscentrummal. Ilyen falu Óbudavár és Szalapa. amelyek lakói a közelükben levő kisebb központokban elégítik ki a szükségleteiket (Zánka, Tűrje, Zala s zen tg r ót). Ezt erősítette a közlekedési költségek növekedése is. Az aprófalvak az oktatási vonzáskörzetben minden esetben a legerősebben vonzódó települések sorába tartoznak, még azok is, amelyeket a kiskereskedelemnél kivételként említettem. Ennek oka, hogy Tapolcán és Keszthelyen is megfelelő a kollégiumi férőhelyek száma, így a központtól viszonylag nagy távolságban levő településekből származó tanulók is részt vehetnek az oktatásban. Ezen kívül említésre méltó az is, hogy a 100—200 lakosú falvak esetében az 1000 főre számított átlagértékek már néhány tanuló esetében is nagyobbak, mint az ezer főt meghaladó népességű falvak átlagai. Mindegyik vizsgált központ jelentős vonzást gyakorol a másik központhoz tartozó településekre is, elsősorban azon funkciói révén, amelyek fejlettebbek, mint a szomszédos központ hasonló funkciói. Ez a jellemvonás jelentkezik Tapolca és Keszthely oktatási vonzáskörzetében. Tapolca kereskedelmi szakiskolájával és postaforgalmi szakközépiskolai osztályával vonzza a másik központot, és az annak közelében levő falvakat. Keszthely vendéglátóipari szakiskolája és szakközépiskolája, valamint növényvédelmi szakközépiskolája és Agrártudományi Egyeteme révén hat a Tapolca környéki településekre. összegzés: — a vizsgált területen az aprófalvas településhálózat jellemző, — az aprófalvak saját intézményhálózatuk hiányában erősen vonzódnak a fejlettebb központokhoz, — a vonzódás mértékét befolyásolja a közlekedés, a tarifák emelkedése a közelebbi központok felé orientálja a kis települések lakóit, — az egymástól kis távolságban levő központok intézményeinek hatásterületei nem különülnek el éles határokkal, egyes funkciók (pl. oktatás) esetében a határok alakulásában egy-egy intézmény játszik döntő szerepet, — a vonzáskörzetek mindkét esetben túlterjednek a megyehatáron (Zala—Veszprém megye), — a közigazgatási határok megváltoztatásával nem szűnnek meg a tradicionális kapcsolatok.