A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
A-szekció - Kovács Katalin: Falutípusok a Dunántúlon
vábbvivő családiház-építkezés jellemző, a régi kislakásos építkezésnek nem látszanak nyomai. II/B. Baranya, Vas és Somogy megye elöregedő szövetkezeti falvai (a 37 település közé a somogyi községek 10%-a, a Vas megyeiek 17%-a, a baranyaiak 16%-a került). Erre az alcsoportra is a rossz infrastrukturális ellátottság, az idős korosztályok felé torzult korstruktúra, s ennek megfelelően a többgyerekes családháztartások, egyáltalán a gyerekek alacsony aránya jellemző. A lakásállomány azonban vegyes: a hagyományos gazdaépítkezés mellett a régi kislakásos építkezés nyomai is fellelhetőek. A többi tekintetben fokozati különbségek választják el az ,,A" csoporttól a tárgyalt csoportot a kedvezőtlenebb pozíciók irányába. II/C. Baranya, Tolna, Somogy és Komárom szövetkezeti falvai. (A 34 település közé a komáromi falvak 12, a tolnaiak 15, a somogyiak 18, a baranyaiak 16%-a került.) Erre a csoportra még kevésbé jellemző az a kohezivitás, amit az „A" csoport vonatkozásában kiemeltünk. A lakásállomány vegyes, megtalálható mind a hagyományos nagylakásos, mind a régi kislakásos építkezés nyoma alulfejlett infrastrukturális viszonyok között. Polarizált a családszerkezet is. Általában elmondható, hogy a csoport több tekintetben is a következő főcsoport vonásait mutatja. III. A foglalkozási szerkezet tekintetében inhomogén aprófalvak csoportjai. (110 település, a mintába került falvak 27%-a.) Ez a főcsoport a fejlettségi mutatók tekintetében sereghajtó; az alcsoportokat egymástól fokozati különbségek választják el. Mindhárom alcsoportra a vegyes foglalkozási szerkezet jellemző, és erősen polarizálódott a háztartásstruktúra. III/A. Zala, Győr-Sopron, Vas és Veszprém megye átlagos helyzetű aprófalvai (a 45 település közé a vasi és veszprémi falvak 13 r —13%-a a zalai aprófalvak 17%-a, a győr-soproniak 18%-a került). Ez a viszonylag legkevésbé fejletlen alcsoport, az infrastrukturális ellátottság és az ezzel szorosan összefüggő szellemi és ipari foglalkoztatottak arányának tekintetében. A lakásállomány nem, a családháztartások szerkezete mutat polarizációs jegyeket. Magas az eljárók aránya. IH/B. A kedvezőtlen helyzetű aprófalvak különösen Baranyára jellemző csoportja (a 25 település közül 16 baranyai, mely a baranyai falvak 22%-a). A csoport igen rossz infrastrukturális helyzetben lévő, vegyes lakásállományú településeket összesít, ahol a hagyományos gazdaépítkezés nyomai kisebbségben vannak a régi kislakásos építkezéshez képest. Ennél a csoportnál a legerőteljesebben polarizálódott a háztartásstruktúra. Igen magas az eltartottak aránya, s az aktív keresők nagyobb része eljáró. III/C. Zala, Vas, Veszprém, Somogy kedvezőtlen adottságú aprőfalvai (a 40 település közé a zalai falvak 30%-a, a vasiak 17%-a került). Infrastrukturális helyzetét tekintve sereghajtó ez az alcsoport. Lakásállománya nem, de a háztartásstruktúra polarizált. A szellemi dolgozók és az iparban foglalkoztatottak tekintetében is az utolsó helyen áll. Igen magas az eláárók aránya.
