A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

E-szekció - Bíró Friderika: A paraszti életmód Délnyugat-Dunántúlon az

a villamosenergia is drágább ezekben a falvakban, a közlekedési tarifák emelése szintén sokkal hátrányosabban érinti az itt élőket. Az aprófalvak fokozatos elsorvadása véleménye szerint elsősorban központi intézkedések következménye, a folyamat megállítása ugyancsak központi intézkedéseket igény =1. Majdan János a vasút hatását vizsgálta a falvak fejlődésére. Dél-Dunántúlon 40° o-os volt a magánvasutak részaránya, ami magasabb az országos átlagnál. 1867 után a birodalmi érdekeltséget állami érdekeltség váltotta fel. a MÁV állomások körzetszervező szerepe megnőtt. A 4 megye 71 állomása 614 települést vonzott. Ezek közül 14 addig is központ volt, 20 a vasút által vált központtá, míg 6 központ esetében a vasúti vonzáskörzet csökkenést jelentett a korábbi szerephez képest. A vasút tehát 40 esetben spontán körzetmódosítást okozott. Először a nagybirtok igényét szolgálta ki, de az áruforgalmi adatok alapján az 1890-es évektől egyre inkább bekapcsolódnak a forgalomba az aprófalvak is. A gazdasági körzetek azonban nem azonosak a vasúti vonzáskörzetekkel, azok annál sokkal nagyobb egységekbe szerveződtek, a dél-dunántúli régióban legalább 3 ilyen nagy körzet különböztethető meg, és ezek irányultsága is egészen különböző. Lepsényi Imre a falvak értelmiségi utánpótlásával foglalkozott. Pontos felméréseket mutatott be az értelmiségi pályák elnőiesedéséről, a felsőfokú képzésben való részvételt biztosító gimnáziumba jelentkezők között a falusiak alacsony arányáról. Az ok elsősorban az értelmiségi pályák presztízsének csökkenésében keresendő. A felvételre jelentkezők tanulmányi átlaga alapján arra a következtetésre jutott, hogy falun még vannak tartalékok és pályairányítással el kellene érni, hogy többen jelentkezzenek gimnáziumba. A korreferátumokat követő vita elsősorban arra irányult, hogy a falvak hátrányos helyzete politikai, vagy gazdasági kategória-e. A hátrányos helyzetnek vannak gazdasági összefüggései, ez azonban nem egy stabil állapot, hanem a piaci viszonyok igényei és az árpolitika módosulásának függvényében változik. Gresa István hozzászólásában azt emelte ki, hogy Zala megyében a melléküzemágak működése óta nincs veszteséges mezőgazdasági üzem, de az állami támogatás mértéke meghaladja az elért nyereséget. Tehát gazdasági tekintetben is beszélhetünk hátrányos helyzetű falvakról, és ezek elsősorban a kedvezőtlen természeti környezetbe települt aprófalvak.