A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
E-szekció - Knézy Judit: Gazdasági változások Belső-Somogyban a XIX. század második felében
a gazdáknak a cukorrépa termelése és eladása. 3 '' A szállítási nehézségek miatt távolabbról nem volt érdemes felvásárolni. A nagyarányú gabonatermesztés kiterjesztése az uradalmak földjein megnövelte a munkalehetőségeket azok számára, akiket saját földjük nem tudott eltartani. A lótartási kedv is összefüggött azzal, hogy gabonanyomtatásra is el tudtak szegődni uradalmakba, de parasztgazdáknál is. 35 A fogattal nem rendelkezők pedig aratási, cséplési munkák vállalásával egészítették ki jövedelmüket. A dohánymunkával a német falvak, különösképpen Szulok jelentős haszonhoz jutnak. A szulókiak más munkákat is (feles—harmados bérletek) vállaltak, s hamarosan a környező falvaktól jelentős mennyiségű földet sikerült megvásárolniuk. 3,3 Len eladásával továbbra is Csököly népe szerzett jó hasznot. 3 ' A belső-somogyi homokon a kapásnövények, krumpli és kukorica művelésében jelennek meg elsősorban az olyan újítások — pl. az ekekapa —, amelyek később pl. a burgonya nagymértékű piacra termelésének technikai feltételeit képezik. Néhány község már az 1850-es évek végétől jelentős mennyiségű burgonyát adott el. 3S * A század végén a filoxera megjelenése elég gyökeres változásokat hoz a szőlőművelésben: 39 fajtaváltás, trágyázás, permetezés, egyáltalán igényesebb művelés, de igénytelenebb fajták terén. Több község ezidőtájt kezdte eladogatni távoli, más községek határában levő szőlőit. Néhol a homokon új szőlőket telepítettek, de általában véve csökkent a szőlők területe. A jelzett időszakra vonatkozó források részben esetlegesek, hiányosak, vagy pontatlanok. A szolgáltatások megszűnése után és a korszerű statisztikák megjelenése (1869) előtti mintegy 20 év szinte fehér foltnak tűnik. Mégis a szórványadatok újraértékelésével, s eddig feltáratlan források bevonásával ki lehet bizonyos részleteket deríteni. Az 1850—54-es évek paraszti leltárai, osztályos levelei többek között a gazdálkodás szintjéről is, a munkaeszközök milyenségéről is árulkodnak/ 0 A legtöbb gazda hagyatékában favágó, fúró-faragó szerszámok, kasza, kapa, eke taligával, kocsi és lószerszám találhatók a volt úrbéresek (fél-, negyed-, vagy éppen volt egytelkesek) esetében. A faeke és fataliga, fatengelyes kocsi mellett 34 Gazdasági Lapok. Tárca 1852. jan. 11. 266. „... a cukorrépa termesztés a szigetvári cukorgyár számára az évben igen jövedelmező volt. A termesztés egyébiránt csak a gyár közelében eső vidéken történt, mivel távolabbi vidékekről a beszállítás tetemes költségbe kerül ..." '^HOFFMANN Tamás: A gabonanyomtatás Magyarországon. Budapest, 1969. BOGNÁR Tibor: SZUIÓK nagyközség társadalma és gazdálkodása a dualizmus első évtizedeiben. PAB—VE AB. Értesítője, Veszprém, 1982. 125—129. :!7 KNÉZY 1977. 13. A zselici falvak is Csökölyből cseréltek lenfonalat. A sárdi vásáron még a két világháború között is adtak el a csökölyi asszonyok lent. ;i8 BARLA SZABÓ István; Visonta (Somogy) nemzetiségi, gazdasági stb. oldalról nézve. Falusi Gazda, 1860. dec. 4. Nem tudni, hogy szeszgyáraknak adtak-e el vagy vásáron gazdáknak. :î!) BAKSAY S. 1917. III. 160—163. Knézy 1977. 20—21. 40 Somogy Megyei Levéltár járásbíróságok iratai, járásonként, csurgói, nagyatádi, barcsi járásé.
