A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
A-szekció - Holács Imréné: A szocialista átalakulás hatása a dunántúli településekre
vekedett városaink agglomerációja, az elővárosok mind nagyobb lakossággal rendelkeztek. A falvak lélekszáma mind a két folyamat alatt csökkent, szinte valamennyi dunántúli községé. Jelenleg egy új szakasz vette kezdetét, a dekoncentráció szakasza. A városok fejlődése lassúbbodik. Megkezdődik a viszszaáramlás a falvakba. Ennek pedig mindenekelőtt gazdasági okai vannak. A visszaáramlásban az ipar vidékre való helyezése, a mezőgazdasági nagyüzemi termelés eredményei, az infrastruktúra fejlődése az elsődlegesen motiváló tényezők. Ezek mellett a tudatos településpolitika is szerepet játszik, amely kiegyensúlyozottabb helyzet kialakítására törekszik. A dekoncentráció folyamatának egy sor jelét már lehet érezni. Ez mindenekelőtt azonban a központi szerepkört betöltő falvainkban mérhető. Az alsó szerepkörrel rendelkező községekben már kevésbé, a szerepkör nélküli kis települések életében pedig egyáltalán nem tapasztalható. Napjaink társadalmában nincsenek szakadékok az egyes településtípusok között, mert könnyebb az átmeneteket realizálni közöttük. Ennek egyik megnyilvánulása a várossá válás. A falvak közötti differenciák azonban hátrányosak is az ott élők számára. Ez a helyzet pedig tömegeket érint kedvezőtlenül. A magyar munkásság majd fele falvakban él. A falusi családok összetétele nagymértékben átalakult. Igen nagy gondot kell tehát jelentenie minden lemaradottságnak, amely a községekben tapasztalható. A legfontosabb feladatok között az első helyet az egyenletesebb gazdasági fejlődés biztosítása foglalja el. Ez nagy vonalakban kell, hogy tartalmazza a városiasodás folyamatának fokozódását a meglévő gazdasági adottságok alapján. A beruházások megtervezésében az eddigieknél is nagyobb mértékben kell figyelembe venni a gazdaságosság szempontjait, a lakosság érdekeit és természetesen az adott és jelenleg eléggé szűkre szabott kereteket. A településszerkezet fejlesztésében itt mindenekelőtt a gazdasági fejlődés problematikája merült fel, amelynek magyarázata éppen annak meghatározó jellegéből fakad. A Magyar Népköztársaság e lényeges folyamat tervszerű irányításával egyetemben mind politikai, mind ideológiai területen az ésszerűbb és modernebb településhálózat kialakításának érdekében számos állami döntést hozott. Ezek realizálását ellenőrzik az illetékes szervek és a lehetőségek figyelembe vételével valósítják meg azokat Számos olyan politikai szempont játszik szerepet egy-egy település fejlesztésében, amely a szocialista társadalomépítést kedvezően segíti elő. Ugyanakkor valamennyi település politikai fejlődése, a konkrét feltételek között és azoknak megfelelő szinten, egyben állami feladat is. A fő célkitűzés, a város és a falu közelítése oly módon, hogy e folyamat mind magasabb szintre emelje az egész településszerkezetet. Ez a fejlődés jelenleg, éppen a fejlett szocialista társadalom építésének követelményeként, megvalósul és bizonyos sajátosságokkal érinti a viszonylag nagy létszámban aprófalvas és kislétszámú településekkel rendelkező Dunántúlt. A kulturális és az ideológiai fejlesztés tudatos tervezése valamennyi településen már évtizedek óta fontos feladatként jelentkezik. Ebben a tömegkommunikációs eszközök elterjedése, az életszínvonal fejlődésének köszönhetően, kedvező hatást vált ki. A rádió, televízió valóban a legkisebb településeken is szép számban megtalálható. Ezek mellett azonban a népkönyvtárak,
