A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - L. Szabó Tünde: A Somogy megyei falvak műemléki problémái

nélkül a tanoncok fel sem szabadulhattak.

12 Több céh ennek ellenére eszközölte felszabadításukat, így ezt látva, egyre több testület választotta ezt a megoldást.

13 Az 1848/1849-es szabadságharc rövid ideig más funkciót adott a pécsi tanodák, így az ipartanoda épületének is. A belügyminiszter a Pécsett állomásozó nemzetőrséget helyeztette el az intézményekben.

1

"'* A kézműipar életében 1848 nagyobb horderejű kérdésekben is szerepet játszott. A céhrendszer bomlása felgyorsult. A 19. század elején számos gyárszabadalom született, majd az 1840-ből ismert 17. törvénycikk is ezt a folyamatot siettette. A forradalmi kormány a céheket megszüntetni nem tudta, de az 1848. június 9-én kiadott céhszabály-módosító rendelet 76. paragrafusa már lehetővé tette, hogy bárki, bárhol, segédek nélkül is, szabadon dolgozhasson. Ezzel a tőkés fejlődés számos magyarországi akadályát kívánták elhárítani. Ez az országban hatalmas gátakat szakított át. Pécsett a 19. század 30-as éveitől egymás után alakultak a tőkés jellegű ipari üzemek. Például gépgyár, cukorgyár, kalapgyár, papírgyár, funírgyár, stb. Több céhben 1848 után erősen megromlott a mesterek és a legények kc'rötti viszony, már nemcsak egyes céhen kívüli szakemberek kontárkodtak, hanem a céheken belül a legények is. Fő gondjukat a nyomasztó remekelési szabályok képezték. Több céh erősen elszegényedett. Ezek a tények is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a céhek továbbra is igyekeztek kivonni inasaikat az ipartanodái és a „keresztény" oktatás alól. A városi tanács a céhszabályzat 4. paragrafusa alapján, ellenállás esetén mind az anyagi, mind az erkölcsi felelősséget a mesterekre hárította.

15 A négy osztályos ipartanodában 1856-tól már bizonyíthatóan 4 tanár működött, sőt csatlakozott hozzájuk egy hitelemző is. Az 1859. december 20-án kiadott császári pátens alapján a céhek számára új alapszabályt készítettek. Ez részletesen foglalkozott a tanonckérdéssel, valamint oktatásukkal is.

16 A megszigorított tanulási szabályok jegyében 1860-ban az ipartanodába 363 tanoncot Írattak be.

17 Az igazgatói tisztet ugyanekkor Szauter Antal vette át.

18 Később, 1870-ben a pécsi főreáltanoda igazgatójává nevezték ki.

19 Szauter nagy energiával vetette magát a munkába. Meggyőződése volt, hogy elősegítheti az iparoktatás nagyarányú fejlődését. Több alkalommal intézett kérvényt a városi tanácshoz, amely láthatóan elismerte szakmai tudását. Szauter nem vonta kétségbe azt az áldozatkészséget, amit a város a tanoncoktatás iránt eddigi is nyilvánított, de kérte, fogadják el az iskola új szabályzatát.

20 A szabályzat szerint minden tanonc köteles volt bejelenteni magát a céh12 Uo. 13 BML. Pécs Városi Tanács ir. 4750/1847. 14 Uo. 3173/1848. sz. 13 Uo. 5409/1848. sz. 18 Lásd a pátens 22. paragrafusát. 17 Lásd az 1. jegyzetet. 18 BML. Pécs Városi Tanács ir. 2557/1862. sz. 10 Lásd az 1. jegyzetet. 20 BML. Pécs Városi Tanác" ir. 6894/1864. sz.