A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
D-szekció - Kotnyek István: Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében
tette, senki nem ismert lehetetlent. így 1946. április 25-ig az általános iskola már 1082 helyen megnyílt az I. és V. osztállyal. 3 '' Ahhoz, hogy az iskola mindezt megvalósítsa, a feladatsort a következőkben határozta meg Keresztúry Dezső miniszter: „A legfőbb feladal a falusi iskolahálózat fejlesztése, elsősorban a jobb tanítóellátással, az egy- és kéttanítós iskolák felfejlesztése, a körzeti általános iskolák, napközik és kollégiumok létesítése, a szakrendszerű tanítás érdekében a felsőtagozatban dolgozó tanítók átképzése és szakmai továbbképzése." ;;/ ' Ekkor a megye iskolahálózata 395 elemi, (41 állami — 10,32%), 69 községi (17,38%)), 254 katolikus (63,97%,), 19 református (34,78%) és 12 evang. (3,02%) iskolából állt. 35 Ahhoz, hogy az iskolák be tudják szerepüket tölteni az új magyar társadalomban, elengedhetetlenül szükséges volt az államosítás. Az államosítással összevonhatták az egy községben levő osztatlan felekezeti iskolákat, amely nemcsak tanuló tanító, hanem felszerelés-koncentrálást is jelentett. Ez 12 községben 24 iskolát érintett. Az államosítással lehetőség nyílott az elhanyagolt, a háborúban tönkrement iskolák gyorsabb helyreállítására. így a megye 318 helyreállításra szoruló iskolájából 20 iskolát állami pénzen (209 599 Ft). 20-at a Magyar Dolgozók Pártja (20 000 Ft), 20-at az üzemek (201 000 Ft), 36-ot a többi pártok és tömegszervezetek (62 037 Ft) segítségével hoztak helyre. 31 ' A szakrendszerű oktatás keretében megtörténtek az első körzetesítések is. így például a nagykanizsai járásban Magyarszentmiklós és Bocska felsőtagozata Magyarszerdahelyre, Pötréte és Alsórajk felsőtagozata Felsőrajkra, Kerecseny Orosztonyra, Homokkomárom Hosszúvölgyre került.'" Az államosítással ismételten módosult a művelődéspolitikai célkitűzés. Ennek eredményeként 1950 szeptemberére megjelent az általános iskola új tanterve és megjelentek az új tankönyvek is. Határozottabb irányt vett most már a tankötelezettség mellett a marxizmus alapján álló világnézeti nevelés, kiemelt lett a természettudományok oktatása. Ekkor a megye iskoláinak száma 292, ebből csak alsótagozatos 22 általános iskola.-"' 8 33 Mai magyar művelődéspolitika. 18. 1. ;! ''Uo. 19. és 76. 1. 35 Tekintettel az 1945-ös statisztikai bizonytalanságra, az 1940. jan. 26-i állapotot vettük, a 2 izraelita iskolát megszűntnek tekintettük (ZML. Tanfelügyelőségi iratok 1945) (1400—1800). Az 1945. febr. 16-án kelt tanfelügyelői jelentés 517 iskolái említ a megyében. Természetesen ebben benne vannak az 1941-től visszacsatolt muraközi iskolák is. Ezért olyan magas (161) az állami iskolák száma, a visszakerült iskolák zömmel ugyanis állami iskolaként működtek. Muraköz és a Muramellék a felszabadulással ismét Jugoszláviához került, így az elemi iskolák száma 395-re csökkent. BABOS Tibor: Történelmi igazságszolgáltatás Zalában. In: Az államosítás közoktatásunkban (Szerk: dr. Arató Ferenc). Tankönyvkiadó, Bp. 1976. 214. 1. V KOT NY EK István—KOTNYEK Istvánné: In: A nagykanizsai járás negyedszázados története (1945—1970). (Szerk.: Csordás János—Kotnyek István—Sebestyén Ferenc) Nagykanizsa, 1970. 153. 1. :s8 KOTNYEK István : Az általános iskolák központ- és körzetrendszere (Vizsgálatok a PAB-keretében a „Dél-Dunántúl igazgatási területbeosztásának alapjai" témában). Kézirat, 1979. alapján. A jelzett évből ugyanis összesített statisztikai jelentés nincs, az összesítés az iskolai dokumentumok — törzskönyvek, naplók, anyakönyvek — alapján történt.
