A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

C-szekció - Hajdú Zoltán: Közigazgatási és ellátási körzetesítések a Dél-Dunántúl falusi településhálózatában

Lettrich E. megítélése szerint a központi funkciókat betöltő települések és a szerepkör nélküli falvak között fennálló munkamegosztásból alakul egységes rendszerré a településhálózat, ezért a falvak esetében „ ... funkcionális differenciálódásra épülő »hálózat«-ról nem beszélhetünk, hiszen a városokkal — a tőlük funkcionálisan különböző településekkel — szövődnek egybe a településhálózaton belül."

4 Megítélésem szerint is a funkcionális értelemben vett városok és a falvak között kialakuló kapcsolatok képezik a településhálózat gerincét, de a falvak között — különösen az aprófalvas területeken — kialakuló gazdasági, igazgatási, ellátási kapcsolatok a falusi településhálózaton belül egy sajátos rendszert alakítanak ki, mely funkcionális értelemben hálózatnak tekinthető. A településhálózat nagyságrendi szerkezetének területi eltérései jelentős mértékben hatnak a községi kapcsolatok alakulására. A nagy- és középfalvas területeken különböző módon alakulnak az igazgatási, gazdasági, ellátási körzetesítési folyamatok, mivel más és más a gazdasági és a települési környezet feltételrendszere. A Dél-Dunántúl településhálózata aprófalvas jellegű, de ezen belül Tolna megye nagy része, Baranya, Somogy megye egy-egy része középés nagyfalvas területeket is magába foglal. A falusi településhálózat helyzetét, állapotát meghatározó településközi kapcsolatok nagyon sokfélék és eltérő intenzitásúak. A gazdasági—termelési, igazgatási—szervezési, ellátási—szolgáltatási kapcsolatok területi rendszere nem mindig esik egybe, központjai több esetben eltérő szempontok figyelembevételével alakultak ki. A szerteágazó viszonyok teljes körű vizsgálatára nincs lehetőségem. A továbbiakban a meghatározónak vélt kapcsolatokat — közigazgatás, mezőgazdaság-szervezet, egészségügy, oktatás — vizsgálom. Ezek közös jellemzője, hogy a kialakuló településközi mozgások nagy mértékben szabályozottak, egyes ágazatok esetében teljesen meghatározottak, emellett zárt téregységeket hoznak létre, a kapcsolatok szinte kizárólag a kijelölt központba irányulnak, a lakosság mozgását meghatározzák. A községi igazgatás ellátási feladatainak megoldása tekintetében az intézményesített felelősség a tanácsok vállán nyugszik, ezért a mindvégig élő — bár hatáskörében, területében, funkciójában, jogállásában változó — községi tanácsi igazgatási rendszert és területbeosztást fogadom el a különböző jellegű kapcsolatok térbeli vonatkoztatási rendszereként. 1. A községi igazgatási központ- és területrendszer fejlődésének fő tendenciái. A településközi kapcsolatok formálódásában a gazdasági, demográfiai tényezők mellett lényeges szerepet játszik a községi közigazgatás szervezeti, központ- és területrendszere. A településenként elkülönülő népesség életének szervezése, irányítása, ellenőrzése döntően a közigazgatási beosztás keretei között történik. A közigazgatás területi beosztása sajátos módon tükrözi a 4 LETTRICH E.: Faluhálózatunk mai fő vonásai. Bp. MTA Szociológiai Kutató Intézete, 1972. p. 1.