A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
B-szekció - T. Mérey Klára: Külterületi lakott helyek a Dél-Dunántúlon
A Dél-Dunántúlt alkotó négy megye területe ekkor 370,8 földrajzi mérföld volt, az akkori Magyarország 9,7%-a, amelyen 1827-ben 862 ezer ember élt, az akkori Magyarország népességének 9,8%-a. Országosan a népsűrűség 2,4 fő volt, Dél-Dunántúl területén 2,3 fő. 5 A rendelkezésre álló adatok alapján a statisztikai feldolgozást végző szerző három féle külterületi lakott helyet különböztet meg: benépesített pusztákat, lakatlan pusztát és egyéb helyen lakókat. A négy megyére vonatkozóan az alábbi táblázat adatai adnak eligazítást számunkra : 2. táblázat A települések és azon belül a puszták száma és népessége a Dél-Dunántúlon 1827-ben Megnevezés (megye) száma A települések összes népessége (fő) Benépesített Lakatlan Egyéb lakott puszták helyek népes- népes- népesszáma sége száma sége száma ség,e (fő) (fő) (fő) Baranya 490 234 818 65 1621 70 — 3600 Somogy 538 191 199 144 6710 78 — 4850 Tolna 253 179 307 98 7850 49 — 3680 Zala 873 253 703 109 5623 159 — — 8240 DélDunántúl : 2154 862 027 416 21804 356 — — 20370 Forrás: B. LUKÁCS Ágnes: Magyarország népessége törvényhatóságok szerint az 1820-as években. Bp. r 1979. (A meg *ye itt is a városokkal együtt szej. epei.) Ezek szerint az adatok szerint Dél-Dunántúl összes településeinek közel 20° o-a ekkor már benépesített puszta volt, és külterületen lakott ekkor a népességnek 5%-a! Mindez nyilvánvalóan az allodizációval, illetve a majorsági gazdálkodás elterjedésével, új betelepítésekkel állott szoros kapcsolatban, amint ezt a szakirodalom adatai egyértelműen alátámasztják. Legközelebbi adatunk az 1850-es években készült Fényes Elek által öszszeállított geographiai szótár közlésein alapszik. Az ebből kijegyzett dél-dunántúli adatok helyenként hiányosak, mindamellett egy olyan korszakról adnak hírt, amikor még az úrbéri birtokrendezés a területen csak részben záródott le, és így e csonka adatok is sokat mondanak az akkori helyzetről. 5 B. LUKÁCS Agnes i. m. 14—16. p. Magyarország területe alatt a Helytartótanács joghatósága alá tartozó területet értették, Erdély és a Dráván túli területek nélkül.
