A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

B-szekció - Csiszár Károly: Az aprófalvak létrejöttének gazdasági tételei Vas megyében

kifejlődése mérsékeltebb, mégis egyértelmű itt is a népességcsökkenés, noha 1941-ig nőtt a lélekszám, aztán a stagnálás, majd a fogyás lett a jellemző rájuk. Ezek: Rönök, Olmód, Vaskeresztes, Egervölgy, Szemenye, Csipkerek, Bérbaltavár stb. községek. Az alapellátás valamivel magasabb szintű, átlagosan 2,9 intézmény működik a községben. A szóródás meglehetősen nagy, a falvak mezőgazdasági jellegűek, a keresők aránya 64,1% volt, ma ezek túlnyomó többsége (31,6%) a közlekedési lehetőségektől függően ingázik. Gyorsan fogyó népességű, fejletlen intézményhálózattal bíró, kis lélekszámú, agrár lakófalvak. 25 községünk tartozik ide, a városok lakóövezetének peremén fekszenek. Az ingázók aránya 40,8% (magas), az urbanizálódó — agglomerálódó — települések zöme ide sorolható. Rendszerint kicsi települések ezek, 3—400 fő él bennük, kedvezőtlen természetföldrajzi adottságokkal, de nagyon is sajátos körülményekkel. Lakófunkciójuk a vegyes funkció legfőbb eleme. Pl. : Dozmat, Meszlen, Pusztacsó, Kiszsidány stb. Agrárjellegük megmarad, a keresők 59,3%-a a mezőgazdaságban is dolgozik. A községek másik része a Rába völgyében és a Vasi síkságon található, mezőgazdasági adottságaik kedvezőek. Mindezek ellenére is bizonyos leépülés tapasztalható, ami a helybeni alacsony életszínvonallal hozható összefüggésbe. A megye tervében ezek szerepnélküli települések, ami leépülésüket hivatalosan is elősegíti. Nincs fejlesztés. Fogyó népességű, hagyományos falusi környezetben fekvő, közepesen fejlett, közepes lélekszámú agrár lakófalvak, többnyire kedvezőtlen adottságú dombvidéki tájon. 41 község 29 000 lakossal sorolható ide, ebbe a kategóriába. Az őrség, a Vasi-Hegyhát, a Kemeneshát és a Kemenesalja nagyobb településeit találjuk itt. Vegyes adottságokkal bírnak, fejlesztésükre az utóbbi években nagyobb figyelmet fordítanak, az elvándorlás mértéke a legkisebb, az infrastruktúra kedvezőbb, de nem kielégítő. Fogyó népességű, agglomerálódó környezetben fekvő, kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkező falvak. 26 község, 15 000 lakossal tartozik ebbe a rendszerbe. Zömmel Szombathely, Sárvár, Celldömölk, Körmend környéki települések, tehát a városok körüli, főként ingázó, de otthon a mezőgazdaságban is dolgozó falvak típusai ezek. Az utóbbi években helyben építkeznek, miután az infrastruktúra sokat fejlődött, napjainkban lelassult a városba költözés. A kulturális életben is mélyreható változások mentek végbe, melyek nem minden esetben vannak szinkronban a gazdasági alapokkal, ill. az egyes települések egyéb funkcióival. így pl. : Több községben az iskolai körzeti központ nem azonos a közigazgatási és gazdasági központtal. Ennek okai abban keresendők, hogy az iskolák körzetesítése megelőzte a tsz-ek összevonását, ahol kedvezőbb tárgyi feltételek voltak, oda körzetesítettek.