Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
M.Virág Zsuzsanna: Adatok a Balaton-Lasinja I. kultúra fémművességéhez
kultúra törzsterületén kívül megjelenő, a bizonyos hasonlóságok ellenére eltérő jegyekkel rendelkező stollhofi típusú korongok kulturális besorolása bizonytalan, bár nem tartotta lehetetlennek a bodrogkeresztúri kultúrához való tartozását. 20 1952-ben két újabb aranykorong vált ismertté, ezúttal biztos lelőhellyel, de megfelelő kísérőlelet nélkül. A csáfordi aranykorongokat a publikáló Korek József a kísérő kerámiaanyag, illetve a korabronzkori óbébai korongokkal való hasonlóság alapján a rézkor—bronzkor átmenet időszakára keltezte. A csáfordi korongok szerinte egyik kultúrához sem köthetők, hanem egy nagyobb fémművességi kör speciális termékeinek tarthatók. 21 Ezzel szemben a korabronzkori kultúrák déli kapcsolatainak vizsgálatakor Bóna István elhatárolja a csáfordi típusú korongokat az óbébaiaktól és egy, a kutatás akkori szintjén még ismeretlen, a lengyeli és badeni kultúrák közé, a bodrogkeresztúri kultúrával azonos időhorizontba tartozó kultúrához kapcsolja azokat. 22 Bóna István feltevése a Keszthely-környéki topográfiai munkálatok sora" igazolódott be. A Balaton—Lasinja kultúra elkülönítése, időrendi helyzetének és belső tagolásának kidolgozása Kalicz Nándor érdeme. 23 A kultúrát a bodrogkeresztúrival párhuzamosította, így a Balaton—Lasinja kultúrához kapcsolhatta a bodrogkeresztúri kultúra csüngőivel tartalmilag, formailag összefüggő Csáford—Stollhof típusú aranykorongokat. 2 '' Makkay János már kifejezetten a balatoni csoport korongjaiként tárgyalja a Csáford—Stollhof típusúakat. 25 A külföldi kutatás a korábbi bizonytalanságok 26 után újabban szintén egyértelműen a Balaton—Lasinja kultúra hagyatékának fogja fel a Csáford— Stollhof típusú korongokat. 27 A zalavári Basaszigeten előkerült Csáford-—Stollhof típusú rézkorong kísérő kerámialeletei alátámasztják a kutatás eddigi eredményeit ezen korongok időrendi helyzetére vonatkozóan. A basaszigeti korong összefüggései egy20 Patay P. 1958. 45. o. 31 Korek J. 1960/a 73—82; 1960. 27—33.; újabban korábbi véleményétől eltérően ő is a balatoni csoporthoz sorolta a csáfordi típusú korongokat: Idole 43, 244—245. 22 Bóna I. 1965. 34—37. ^Kalicz Nándor a kultúra kidolgozásakor Balaton—Lasinja I. és Balaton—Lasinja II— III. fázisokat különített el: Kalicz 1973/a 134—152. Később azonban felismerte a két fázis önálló kulturális voltál. Az elnevezést ..Balaton—Lasinja komplexum"-ra módosította, melyen belül Balaton—Lasinja I. kultúrát balkáni jellegzetességek hatják át, míg a Balaton II— III. kultúra: melyet „Furchenstich kerámia kultúrájának" is nevez, voltaképpen a kelet-alpi, közép-európai körhöz kapcsolódó Bajé—Retz, Gajari, Mondsee csoportok megfelelője. Kalicz 1982. 3, 8. Munkámban, a terminológiai zavarok elkerülése végett a Balaton—Lasinja I., illetve II— III. (Furchenstich kerámia) kultúra elnevezéseket használom. '-''Kalicz N. 1969. 85.; 1970/a 61. 25 Makkay J. 1976. 286—288. ö is csak a kutatás által már korábban felismert közvetett adatokra támaszkodhatott: tipológiai egyezések a bodrogkeresztúri kultúra csüngőivel; a stollhofi szakáihátú típusú laposbalta; a csáfordi jellegtelen kerámi atö redékek. 2(1 Jazdzewski 1973. 343—349; Randsborg 1970. 180—190. '•"Pavelcik 1979. 336—337.; E. Pleslová 1977. 64.
