Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)

tett edények — amelyeknek ugyancsak jó párhuzamaik találhatók a Zala völ­gyében, így pl. Zalakomárban. 39 A fent jellemzett óhorvát emlékanyag a fejedelemség központi részét al­kotó Észak-Dalmácia több, korszerűen feltárt, és dokumentált nagy temető­jéből is napvilágra került. Ezek közül a legtipikusabbak a Nin—Zdrijac és a Kasic—Maklinovo brdo lelőhelyeken kiásott temetők, amelyeket a VIII. és a IX. század első felére kelteznek. 40 Több, részben fentebb is jelzett vitás pont alapján azonban ezt a keltezést indokolatlanul túl korainak kell tartanunk. Sajnos, a 7. és 8. századból eddig nem ismert (vagy félrekeltezett) a régészeti leletanyag. A fent ismertetett anyagi műveltség elemei azonban szinte kizá­rólag a frank Nyugat-Európa vagy a Kárpát-medence korabeli kultúráihoz kapcsolódnak és igen kevés nyoma van a bizánci birodalomnak, ami pedig minden bizonnyal rányomná bélyegét e leletanyagra, ha az valóban a VII. és VIII. századból származna. Zalavár és környéke Pribina, miután 833 táján Mojmir elűzte Nyitráról, Ratbodhoz, az Oriens (Kelet) 41 prefektusához, azaz a keleti frank birodalom határőrgrófjához me­nekült, aki Német Lajos parancsára a Treisma (ma: Traismauer Alsó-Auszt­riában) nevű helységben, Szent Márton templomában megkereszteltette. Ez­után valamilyen viszály támadt Pribina és Ratbod között, amiért Pribina fiával, Kocellel együtt előbb a bolgárokhoz, majd a Szávánál lakó Ratimar herceghez menekült, akitől, miután Ratbod nagy sereggel indult Ratimar ellen, újra visszatért Ratbodhoz, s kibékült vele. Ekkor Német Lajos, hívei kérésére Alsó-Pannónia egy részét, a Sala (Zala) nevű folyó környékén hűbérbirtokot adott Pribinának, aki „egy erődítményt kezdett építeni a Sala folyó egy mo­csaras berkében, és elkezdte körös-körül összegyűjteni a népeket, és elkez­dett terjeszkedni azon a földön" 41a (Conversio cap. 11.) Pribina hűséges alatt­valóvá vált, templomokat építtetett, s ura bizton számíthatott katonai támo­gatására is, ezért 847-ben „teljes tulajdonába (,in proprium totum') engedte át neki azt, amit előbb csak hűbérként ('beneficium') birtokolt" (Conversio cap. 12.). Pribina 860—861 táján bekövetkezett halála után (egy hatalmi bel­viszály miatt kitört háborúban vsz. morvák ölték meg) fia, Kocel lesz Alsó­-Pannónia ura. 867-ig apja politikáját követte, ekkor azonban Cirill és Method Nagymoráviából Rómába menet megszakította útját Mosaburgban és majd egy évig tevékenykedtek nála. Kocel, aki Cirill és Method híve lett, kegy­39 SZŐKE, B. M.—VÁNDOR, L.: 8.-9. századi birituális temető Zalakomár határá­ban. Zalai Gyűjt. 18 (1983) 77—80., 7. kép. 40 BELOSEVIC i. m. (1980) 41 Az Oriens a Bajorországtól keletre elterülő újonnan meghódított frank területek összefoglaló neve. 41a a nép (populus) leszűkített, csak egyházi nép (Kirchenvolk) értelmezéséről : HELL­MANN, M.: Der Begriff „populus" in der Conversio Bagoariorum et Carantano­rum. in: Cyrillo—Methodiana. Zur Frühgeschichte des Christentums bei den Sla­wen 863—1963. Köln—Graz, 1964. 161—167.

Next

/
Thumbnails
Contents