Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)
tett edények — amelyeknek ugyancsak jó párhuzamaik találhatók a Zala völgyében, így pl. Zalakomárban. 39 A fent jellemzett óhorvát emlékanyag a fejedelemség központi részét alkotó Észak-Dalmácia több, korszerűen feltárt, és dokumentált nagy temetőjéből is napvilágra került. Ezek közül a legtipikusabbak a Nin—Zdrijac és a Kasic—Maklinovo brdo lelőhelyeken kiásott temetők, amelyeket a VIII. és a IX. század első felére kelteznek. 40 Több, részben fentebb is jelzett vitás pont alapján azonban ezt a keltezést indokolatlanul túl korainak kell tartanunk. Sajnos, a 7. és 8. századból eddig nem ismert (vagy félrekeltezett) a régészeti leletanyag. A fent ismertetett anyagi műveltség elemei azonban szinte kizárólag a frank Nyugat-Európa vagy a Kárpát-medence korabeli kultúráihoz kapcsolódnak és igen kevés nyoma van a bizánci birodalomnak, ami pedig minden bizonnyal rányomná bélyegét e leletanyagra, ha az valóban a VII. és VIII. századból származna. Zalavár és környéke Pribina, miután 833 táján Mojmir elűzte Nyitráról, Ratbodhoz, az Oriens (Kelet) 41 prefektusához, azaz a keleti frank birodalom határőrgrófjához menekült, aki Német Lajos parancsára a Treisma (ma: Traismauer Alsó-Ausztriában) nevű helységben, Szent Márton templomában megkereszteltette. Ezután valamilyen viszály támadt Pribina és Ratbod között, amiért Pribina fiával, Kocellel együtt előbb a bolgárokhoz, majd a Szávánál lakó Ratimar herceghez menekült, akitől, miután Ratbod nagy sereggel indult Ratimar ellen, újra visszatért Ratbodhoz, s kibékült vele. Ekkor Német Lajos, hívei kérésére Alsó-Pannónia egy részét, a Sala (Zala) nevű folyó környékén hűbérbirtokot adott Pribinának, aki „egy erődítményt kezdett építeni a Sala folyó egy mocsaras berkében, és elkezdte körös-körül összegyűjteni a népeket, és elkezdett terjeszkedni azon a földön" 41a (Conversio cap. 11.) Pribina hűséges alattvalóvá vált, templomokat építtetett, s ura bizton számíthatott katonai támogatására is, ezért 847-ben „teljes tulajdonába (,in proprium totum') engedte át neki azt, amit előbb csak hűbérként ('beneficium') birtokolt" (Conversio cap. 12.). Pribina 860—861 táján bekövetkezett halála után (egy hatalmi belviszály miatt kitört háborúban vsz. morvák ölték meg) fia, Kocel lesz Alsó-Pannónia ura. 867-ig apja politikáját követte, ekkor azonban Cirill és Method Nagymoráviából Rómába menet megszakította útját Mosaburgban és majd egy évig tevékenykedtek nála. Kocel, aki Cirill és Method híve lett, kegy39 SZŐKE, B. M.—VÁNDOR, L.: 8.-9. századi birituális temető Zalakomár határában. Zalai Gyűjt. 18 (1983) 77—80., 7. kép. 40 BELOSEVIC i. m. (1980) 41 Az Oriens a Bajorországtól keletre elterülő újonnan meghódított frank területek összefoglaló neve. 41a a nép (populus) leszűkített, csak egyházi nép (Kirchenvolk) értelmezéséről : HELLMANN, M.: Der Begriff „populus" in der Conversio Bagoariorum et Carantanorum. in: Cyrillo—Methodiana. Zur Frühgeschichte des Christentums bei den Slawen 863—1963. Köln—Graz, 1964. 161—167.